24. fejezet - Felfordult világ

Drága Olvasóim!

Itt van még időben a következő rész, bízom benne, hogy majd tetszeni fog. Nem tudom, számomra különösen sokat jelent, majd a végén Ti is megtudjátok, hogy miért. Szerintem kicsit más lett, mint, ami megszokott, remélem azért nem lesz zavaros.
Szeretném megköszönni Nektek, hogy még mindig érdeklődést mutattok a történet iránt, ez rengeteget jelent. Hihetetlen aranyosak vagytok, hogy folyamatosan írtok, komolyan! És amint kitettem részt, már el is kezdek válaszolgatni a kommentjeitkre! :)
Imdálak Titeket!

Annyi puszi, mint égen a csillag, Azy

- Miért zúgtál belém régen? - teszi fel a következő kérdést. Nem akar tágítani, mindenképpen kíváncsi erre. Nagyszerű. - Hiszen nem is ismertél.
Mélyet sóhajtok, egy ideig még húzom az időt azzal, hogy helyzekedek az ülésen, majd amikor már kényelmesebb nem is lehetne, kelletlenül észreveszem a fürkésző tekintetét. 
- Csak - rántom meg a vállam nemtörődöm stílusban. 
- Ez nem is rendes válasz! - háborodik fel kissé, kérlően noszogat. - Na!
- De hát nem is tudom - teszem szét tehetetlenül a kezeim. - Fogalmam sincs. 
Farkasszemet nézünk, ő engem, én őt szuggerálom. Most biztosan próbálja kitalálni, hogy mennyire mondok igazat. Viszont az ajkaimat szorosan egymáshoz préselem, egy szót sem szólok. Ez az igazság. Nem tudom, miért zúgtam bele. Az ilyennek nincs konkrét oka, egyszerűen csak megtörténik.
- Akkor úgy veszem, hogy most eljátszottad az nem-kötelező-válaszolni esélyed - dönti el végül, mire én vagyok az, aki a száját eltátva mered rá. Ezt nem gondolhatja komolyan, hiszen feleltem a kérdésére! - Belen, ne nézz így rám!  Mi az, hogy "csak"? Nevetséges! 
Bosszúsan méregetem, úgy viselkedek, akár egy durcás kislány. Szemöldökömet mérgesen összeráncolom, talán még a számat is lebiggyesztem egy kicsit. Tüntetően elfordulok tőle, kibámulok. 
Zuhog a hó, a dugó nem mozdul, az autók lámpája lepi be az eltorlaszolt utat. Az ablaktörlő folyamatosan tisztítja a szélvédőt a ráhullott csapadéktól. Néha távolról felszólal egy-egy dudaszó, az emberek idegesek, és türelmetlenek. Mindenki menni akar már. 
A szenem sarkából látom, ahogyan Harry áthajol hozzám, a következő pillanatban pedig egy meleg puszi éri az arcomat. Utána megnézi, hogy haragszom-e, de mivel úgy teszek, mintha ennyitől nem enyhülnék meg, ad még egyet. Ajka éppen csak súrolja a bőrömet, mire a fejemet felé fordítva alakítom át csókká. A végén a homlokomat nekitámasztom az övének, lehunyomom a szemem. 
- Képtelenség elmagyarázni, hogy mit szeretek benned. Mindent. 
Harry halványan elmosolyodik. Ujjainkat összekulcsolja, elhajol, és rendesen visszaül.
- Elfogadom a válasznak - adja meg magát végül. - Te jössz. 
Tudom, mit akarok kérdezni. Hiszen már olyan régóta fúrja az oldalamat. És nem bírom tovább.
- Miért tartottál attól annyira, hogy el kell menned turnéra, és külön leszünk? 
Halkan tudakolom meg, finoman. Már előre érzem, hogy ez egy érzékeny téma lehet. Hiszen még az emlékezetemben él, ahogyan szenved. Mintha nem csak pár hónapról lenne szó, hanem legalább egy évről. És az a félelem a szemében... az attól való félelem, hogy egy utazás mindent megváltoztat.
Megköszörüli a torkát, nem számított erre, bármennyire is nyilvánvaló, hogy egyszer még sor kerül rá. Zavartan a hajába túr. Mennyire más, mint én. Ha a helyébe lennék, valószínűleg terelném a témát, vagy szinte suttogva, félve vallanék be mindent. Ellenben az ő hangja határozottan cseng, mint aki már beletörődött, hogy vannak dolgok, amiket nem képes megváltoztatni. 
Az első turné alatt kezdőtött, mikor Harry először volt teljesen távol a családjától. Ritkán láthatta őket, szinte minden idejét lefogalta a zene. Egyik helyről jártak a másikra, annyit utazott, mint még sose. Imádta a nyüzsgést, hogy megvesznek érte a lányok. A fél világ őt akarta, mindenki figyelte. Bármit mondott, bármit tett, nyílt titok volt. A magánélete megszűnt, de nem érdekelte. Élvezte, ha a címlapon viríthatott, ha ellenállhatatlannak tartották. Elfelejtette, honann is indult, már nem számított, ha egy otthon töltött hétvége helyett inkább a srácokkal ment el bulizni. Megrészígette a hírnév, ami nem is csoda, ilyen fiatal fejjel. Önző volt, elhanyagolta a szeretteit. 
Gemma telefonált, viszont túl fáradt volt hozzá, hogy beszélgessenek. Nem vette fel, inkább lenémította, hogy majd másnap visszahívja. Másnap elfelejtette. És azután is. 
- Szüksége volt rám. Nem kért volna nagy dolgot, csak hogy kiönthesse valakinek a szívét, hogy menjek haza egy kis időre. De mikor újra beszéltünk, már elkéstem, egy óceán volt közöttünk. Mire végre hónapok után eljutottam Holmes Chapelbe, semmit se tudtam tenni. Gemma rendbe jött, sose mondta el, mi volt a baja. Nem haragudott rám, pedig borzasztóan megbántottam. 
Nem is kellene nagyon befejeznie, mert értem. Értem, hogy Harry azóta lett ilyen tökéletes. Azóta figyel ennyire az emberekre, azóta segít ott, ahol tud. Azóta fél attól, hogyha távol van bárkitől is, újra magával ragadja majd az a világ, aminek piszkosul nehéz nemet mondani. Azóta kezeli rendesen a körülötte lévő felhajtást. Semmit se ér, ha mindenki imád, de közben a tulajdon nővéred csalódott benned. 
- Igazán... - kezdenék bele halkan. - Igazán sajná...
- Ne sajnáld - rázza meg reflexszerűen a fejét. - Csúnyán elcsesztem, viszont már elmúlt - ereszt meg egy erőtlen mosolyt. 
- De azt is sajnálom, hogy nem nagyon segítettem, hogy ez elmúljon - magyarázom. 
Ha tudtam volna, egészen biztosan nem teszem annak ki, hogy miattam szenvedjen. Bár itt volt most nem az történt, amitől tartott. Ezúttal nem ő volt az, aki cserben hagyta a másikat. Hanem én. És ezzel csak rontottam az amúgy is rossz helyzetén. Ezek után mondja neki valaki azt, hogy menjen nyugodtan turnézni, úgyse változik semmi...
Harry is hibázott, ő is rontott el dolgokat. Csak ő másokkal ellentétben előnyére fordította, és tanult belőlük. 
- Nem tudtad - mosolyodik el. 
- Sokat jelent, hogy elmondtad - köszönöm meg neki. 
Mielőtt még bármit is reagálhata rá, a sor elkezd előttünk lassan mozogni.
- Végre - sóhajtja, újra beindítja a motort, és beövezve magát finoman a gázra lép.
- Így is nagyon későn fogunk odaérni - pillantok a lehalkított rádió feletti digitális órára. 21:46. Jócskán elment az idő. - Mi lenne, ha csak holnap mennénk? - vetem fel az ötletet.
Harry ujjai olyan erősen markolják a kormányt gondolkozás közben, hogy szinte teljesen elfehérednek. Ütemesen dobol, végül kiereszti a bent tartott levegőt.
- Legyen - egyezik bele. - Ma már túl késő van, zavarnánk.
Látom, hogy a vállai kissé leengednek, a családja viszontlátásval együtt járó izgulás távozik belőle. Fontos számára, hogyan fog sikerülni a karácsony, hiszen azóta is újra és újra azt akarja bizonyítani, hogy soha többé nem lesz olyan, aki képes lenne elhanyagolni őket.

Bár tisztában vagyunk vele, hogy azzal, hogy kiszállunk a kocsiból, máris nyilvánvalóvá tettük az emberek számára, hogy a sok kihagyás után, ismét együtt vagyunk, nem számít. Igen, nincs itt nekem Lee, és Harry testőre sem kísért el minket, de ez benne a jó. Ketten vagyunk.
Éppen csak hogy leparkolunk egy szálloda előtt, és már megyünk sietünk is befele. Már a recepciónál felismernek minket, de egy szót sem szól a nő, kedvesen végzi a dolgát. Miközben Harry kivesz nekünk egy kétágyas szobát, én nézelődöm.
A szálloda Holmes Chapel közelében van, pusztán egy negyedóra, míg beérnénk a városba. Nem túl távoli, de nincs is olyan közel. A kissé kopottas, szürke épületből arra következtettünk, hogy talán itt nagyobb nyugalomban lehetünk, mint egy ötcsillagos luxucsodában. Úgy tűnik, eléggék kevesen járnak ide, főleg azért, mert idejét múlt. A tapéta méregzöld, fekete antik minták díszitik. A hatalmas, fekete vascsillár a fejünk felett nem ad elengedő fényt, így a távolabbi zugok már sötétek. Az olajfestmények a falon azonban gyönyörűek, egyből beleszeretek egy fekete, gyászoló nőt ábrázoló műremekbe. Mondjuk eléggé lehangoló.
Még pont van időm feltérképezni a szemben lévő étkezőnél a bárpultot, ahol egy nevetgélő szerelmespáron kívül egy lélek sincs, amikor egy tenyér simul az alkaromra, ezzel kirángatva az a hely szemrevételezéséből.
A bőröndjeinket egy fiatal srác rápakolja egy kocsira, amit húzna utánunk, ha Harry nem venné át tőle, mondván, hogy erre igazán nincs szükség, majd ő. Mosolyogva figyelem a jelenetet, és amint a lift felé tartunk, nem bírom ki, hogy meg ne csókoljam.
- Ezt miért kaptam? - mosolyodik el, majd megnyomja a hívógombot.
- Mert jó fej vagy - vonom meg a vállam, mire ő pedig a szabad fél kezével közelebb húz, és puszit nyom a homlokomra.
Szinte belebizsergek az érzésbe, ahogyan átölel, ujjaim erőtlenül szorítják a pucsilját. Mélyen belélegzem az illatát. Így állunk, egészen addig, ameddig a nehéz, fémbül készült ajtók ki nem nyílnak előttünk.
- Amikor legutóbb együtt utaztunk bent ragadtunk - jegyzem meg, idegesen toporgok.
- Ezúttal nem fogunk, ne aggódj - motyogja a hajamba, óvatosan maga után húz.
Nagy levegőt veszek, és legyűröm a gyomorgörcsöm. Már sokszor utaztam liftben, és eddig sem féltem különössebben... a szorongásom nem fog eluralkodni rajtam, ha nem hagyom. Nem történik semmi, nem történik semmi. Ezt hajtogatom magamban, mint egy mantrát, miközben beszállunk.
Kettő perc sem telik el, és megérkezünk az első emeletre. Úgy, mint a lenti részleg, a folyosó is kihalt, a sárgás fényt árasztó lámpák azonban sokkal jobbak.
A szobánk azonban sokkal barátságosabb, itt végre belátták, hogy a sötét zöld nem túl jó szín. Helyette krémbarna függönyök, szürke padlószőnyeg, tölgyfából készült bútorok kaptak helyet, a fal pedig fehér. Van egy hatalmas franciaágy középen, azonban mindkettőnk figyelmét az erkély ragadja meg. Teljesen elüt mindentől, szinte már nevetségesen.
- Ez meg mi? - mutat felé röhögve Harry, a bőröndöket az ajtónál hagyja, mellém ér.
- Azt hiszem nem újították fel - nevetek. - Nézd, itt még tégla van - mutatok az kijáratot övező vöröses építőanyagra. Olyan, mintha nem is erkély lenne, hanem csak egy szimpla ablak. Beljebb van, mint a többi rész.  - Viszont nézz, milyen gyönyörű a Hold!
A várostól messze, itt már tisztább az ég, szinte ezer meg ezer apróbb csillag ragyog fent. A legtöbb fényt még is a teliholdnak köszönhető.
- Hű!
- Egész este eltudnám nézni - mosolyodok el.
- Akkor vegyük ki az ágyból a matracot, és aludjunk itt - ölel át hátulról, belepuszil a nyakamba.
- Tessék? - fordulok vele szembe, az arcomról nyilván tisztán leolvasható a meglepettség. - Tényleg?
- Ha ezt akarod, persze - néz rám komolyan.
- Oké, akkor én veszek egy zuhanyt, addig megcsinálod? - lelkesülök be, le se lehet rólam vakarni a boldogságot. Harry rögöhve bólint, úgyhogy egy gyors csókot nyomok a szájára, majd a pizsamámat előkotorva célba veszem a fürdőszobát.
Úgy tervezem, hogy öt perc alatt elkészülök. Azonban az égetően forró cseppek annyira jól esnek, hogy képtelen vagyok kiszállni a kabinból, habár a gőz már mindent ellepett. A "pancsolásomnak" az vet véget, hogy kettő kopogást hallok az ajtón, ami azt jelenti, hogy talán kicsit sietnem kellene. Gyorsan elzárom a vizet, és kilépek.
Még pont időben, ugyanis hirtelen a bejárat kinyílik, és Harry lép be rajta, félmeztelenül.
- Hé - háborodok fel, kezemmel gyorsan egy türölköző felé kapok.
- Bocs - vigyorodik el pimaszul, bár egyáltalán nem úgy tűnik, mint aki bánja. - Viszont már fél órája bent vagy.
- De hát akkor is - hőbörgök még mindig, idegesen takargatom magam. - Még öt percet kérek - pillantok rá, és mivel nem igazán akar mozdulni, közelebb megyek, elkezdem kilökdösni. - Gyerünk, tűnés!
Harry nem bír magával, hirtelen közelebb húz, így csupasz mellkasának ütődöm. Keze a fenekemre csúszik, de mielőtt bármit is kinyöghetnék forrón megcsókol.
- Siess - morogja a számba.
És ezzel sikeresen eléri, hogy meg se tudjak szólalni. Csak az ajkamat rágycsálva bambán bámulok utána.
- Te jó ég - túrok bele végül a hajamba, és inkább az öltözködésre fókuszálok.
Pillanatokon belül elkészülök, úgyhogy Harry még mindig borzasztó jól szórakozva kikerül, és átveszi a helyem. Most ő az, aki hosszas időn keresztül bent van, bennem mégis van annyi, hogy nem török rá.
Amikor kijön, én már régen hason fekszem a matracon, egyenesen a Holdat bámulva. Hallom, ahogyan leoltja a lámpákat, felvesz egy meleg pulcsit, majd becsúszik mellém. Velem ellentétben ő az oldalára  fekszik, nem izgatja a hold, sem a csillagok. Szemét lehunyva pihen.
- Aludni fogsz? - kérdezem halkan, és úgy döntök, inkább most rá figyelek. Én is az oldalamra fordulva odabújok hozzá.
- Neked is kéne - feleli, miközben a magunkra húzza a barna takarót. Jó meleg van, bár ennek azt hiszem semmi köze annak, hogy vastag. Annál inkább annak, hogy Harry arcát miliméterek választják el.
- Jó éjt - hajolok közelebb, kínzó lassúsággal nyomom ajkaim az övéinek.
Résnyire kinyitja a szemeit, tényleg iszonyatosan kimerült ennyi vezetés után. Halványan elmosolyodik, most többre nem telik tőle.
- Neked is, Els - motyogja még félálomban.
Sokáig csendesen nézem, bámulom a hibátlan tökéletességét. Aztán kikászálódom mellőle, halk próbálok leni. Biztos vagyok benne, hogy már alszik, de azért nem szeretném felzavarni. Nesztelen léptekkel a nagy zacskó felé osonok, amiben az útra hozott rengeteg édesség, szendvics lapul. Harry hozta el, miszerint ő mindent meg tud enni. Több, mint a fele megmaradt.
Ellentétben vele, én szinte egész nap koplaltam. Végig ott zakatolt a fejemben, hogy nem kellene, és kibírtam. Viszont most egyszerűen nem tudok másra gondolni, csak arra: muszáj ennem valamit. Muszáj. Csak egy keveset.
Először egy picivel kezdem, mondogatva, hogy ennyi, nem lehet többet. A kezem mégis mintha magától nyúlna újabb és újabbért, nem tudok leállni. Nem tudom, miért csinálom. Képtelen vagyok leállni.  Egészen addig falom magamba őket, ameddig ki nem űrítem az egész zacskót. Nincs több.
És ekkor döbbenek rá.
A bűntudat belém már, és nem kegyelmez. Fejben azt számolgatom, hogy vajon hány kalória lehettett, mennyit hízok majd ettől. Már holnap reggel látni fogja, hogy mennyit híztam. Ráadásul észre fogja venni, hogy eltűnt minden. Mi a fenét fogok mondani?
Dagadt leszek, dagadt leszek. Már az vagyok.
Egész testemben remegek, lábra is alig bírok állni. A könnyeim megállíthatatlanul folynak, felperzselik a bőröm. A fejem hasogat, úgy érzem bármelyik percben felrobbanhatok.
A fürdőbe sietek, tudom, hogy nincs más lehetőségem. Kezemet a hideg víz alá tartom, majd a vécékagyló fölé görnyedek, a térdemnek ütközik a hideg kő. Ledugom a torkomon két ujjamat. Hányni akarok, megszabadulni mindentől, amit megettem.
Igen, megtenném.
Ha tudnám. Ha a következő pillanatban nem történne meg az, amitől egészen eddig tartottam. Ha nem nyitnának rám.
Megfordulok, az ájulás környékez, homályos a látásom. Harry a bejáratnál áll, haja kócosan hullik a homlokába. Engem bámul. Hitetlenül, sokkosan, összezavartan, teljesen letaglózva és... és úgy, ahogyan sosem akarám, hogy rám nézzen. Sajnálkozva.
A hasam görcsbe rándul, érzem, ahogyan szép lassan felfordul velem a világ. 

40 megjegyzés:

  1. MI A *#@%??? te tenyleg komolyan kepes vagy itt abbahagyni?!!! Eskuszom en ajulok el mindjart... most komolyan egy hetig kell varnom ez felfoghatatlan

    Ohm igen az elobbi a "pillanatnyi" sokk nalam (kb 10-15perc) kerlek nezd el nekem:'DDDD
    Nagyonnagyon vartam mar ezt a reszt de kozben megsem... ooo oke
    Mondjatok nyugodtan hogy nagyon beteg es szadista vagyok en ezt tzdom ugyhogy nem zavar de en elvezem olvasni ahogy szenvednek az emberkek oke ez eleg durvan hangzik de igy van:DD
    egyebkent imadtam a reszt♥♥ a kozepe fele amikor kiszallnak a kocsibol mar ugy gondoltam hogy aaa itt mar ugyse lesz semmi... nem a #*@!
    URISTEN eskuszom csak most esett le mi tortent a vegen:'DDDDDD azt hiszem remenytelen vagyok
    Szooooval csak igy tovabb imadom ahogy irsz ;) ♥♥♥♥
    L.
    Xxxxxx

    P.s. #imsosorry a csunya szavakert meg ha nem is irtam ki oket de muszaj volt:D
    #URtheperfectblogger♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága L.!

      Haha, annyira örülök, amikor ilyet olvashatok, mert ez tényleg azt mutatja nekem, hogy sikerült kiváltanom belőled valamit... És ha ahhoz csúnya szavak kellenek, akkor csak bátran! Juj, és azt sem tudom mit mondjak, annyira örülök, hogy ha tényleg tetszett, jó ég, el sem tudod képzelni, hogy ez mit jelent nekem! És ne túlzozz, egyáltalán nem vagyok tökéletes, sőt! Viszont eszméleltenül boldoggá tesz, és meghat, amiért ilyen aranyosakat írsz! Köszönöm, amiért itt vagy, és olvasol! <333333333333

      Rengeteg puszi, Azy

      Törlés
  2. Drága Azy!

    Jesszus Isten! Jézusom. Ó MÁJ GÁD!
    Egyszerűen imádtam! De miért? Miért itt hagyod abba? Bevallom, arra számítottam, hogy Hazz az autóban derít fényt Belen titkára, de hogy így? Uramisten. Lesokkoltál! Most annyi szál kuszálódott össze a fejemben, nem zudom őket kibogozni, és csak arra tudok gondolni, hogy Harry mit fog szólni Els titka miatt. Csak nem hagyja el, igaz? Biztosan...
    Az egyáltalán nem lenne fair... Most így lassan a vége felé.
    Azy, nincsenek szavaim ehhez a részhez, egyszerűen asdfghjkl!
    Imádlak téged is, és a történetedet is! <333

    Nagyon ölellek, Bo ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Bo!

      Ahw, komolyan imádtad volna? Azta, el sem hiszem! Örülök, hogyha sikerült valamennyire meglepnem Téged ezzel a fordulattal, ez sokkal több, mint amiben reménykedtem! Én is imádlak, és nem is kell több szó, ez pont elég ahhoz, hogy tudjam, hogy megint csak támogatsz, és mellettem állsz! Köszönöm! <3333333333

      Nagyon sok puszi, Azy

      Törlés
  3. Uram Atyám! Hogy lehet itt abbahagyni?! Azy, ezt te sem gondoltad komolyan! Azonnal elmegyek, és megkereslek, és addig nem hagylak békén, amíg nem írsz folytatást! (na jó, ezt én sem gondoltam komolyan :D ) Az eleje nagyon tetszett, a közepe még mindig, aztán a végénél egyszerűen kiakadtam! Hogy lehet ez, hogy tud egy ember ilyet tenni magával? (nem mintha magyarázatot kérnék, vagy valami ilyesmi, csak egy kicsit megrettent, főleg, hogy Belen csak képzeli ezt... ) Mindegy, ezt még megvitatom magammal :DD
    Amit kérdezni szerettem volna, illetve tudni szeretnék, az az, hogy a történetet időben kb hova tegyem? Mármint persze, napjainkban játszódik, nem napra pontosan szeretném tudni. A héten olvastam újra az Angyal az éjben-t, és a Legjobb ellenség-et is, és azt tudom, hogy a Louis-Nina szál Zayn és Deon után van, ebből logikusan következne, hogy Harry-Belen pedig Louis és Nina után. De ez számomra lehetetlen, mert amikor Deon-ék sátrazni vannak, akkor Zayn beszél telefonon Harry-vel, és felmerül Belen neve is, viszont Norináéknál még csak meg sem említed, pedig akkor Zaynék éppen összeköltöznek. Nem piszkálni szeretnélek, vagy valami ilyesmi, de ha nem nagy kérés, akkor megmagyaráznád, kérlek? Csak hogy fejben el tudjam tenni, nekem fontos lenne!
    Várom a következő részt!
    Ölel: Just me

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Just me!

      Sajnálom, de sajnos valahol tényleg abba kell hagyni egy részt, és a függővégeket pedig egészen egyszerűen imádom! Haha, nyugodtan megkereshetsz, legalább találkoznánk! <3 Igen, elhiszem, hogy tényleg elrettentő ez az egész, de hidd el, tényleg vannak olyanok, akik testképzavarral küzdenek, és teljesen mást látnak a türkörben, mint a valóság... :(
      Hú, egy nagyon-nagyon jó kérdést tettél fel, és bevallom, hogy elrontottam. Igen, sorrendben vannak, vagyis Harry-Belen jelenleg Louis-Norina után jönnek, de nem így terveztem az elején. A blog linkjében is benne van, hogy ez lett volna a második történet, de aztán abbahagytam, és előbb megírtam az Angyal az éjben-t. Úgyhogy ezért a kettő összekeveredett egy kicsit, amikor Zayn beszélget Harry-vel Belenről, akkor még úgy volt, hogy ez lesz a következő. Úgyhogy vedd úgy, mintha ott nem írtam volna semmit. Sajnálom, amiért így bele lehet ebbe zavarodni.... :(
      És ne aggódj, eszemben sincs piszkálódásnak venni, még örülök is neki, amiért megkérdezted! Illetve igazán hálás vagyok, amiért írtál, élvezet volt olvasni a soraidat, köszönöm! <333333333

      Ezernyi puszi, Azy

      UI: Újraolvastad mindkettőt? Te jó ég!:') <33333333

      Törlés
  4. #URtheperfectblogger ez nagyon igaz :) nagyon jó,annyira választékosan írsz én erre soha az életben nem lennék képes. A fejezet csodás. kíváncsian várom Hazz reakcióját :)
    xx Meli

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága!

      Jaj, Te is csodálatos vagy, amiért ezt mondod, nagyon-nagyon köszönöm! :') <33333

      Puszi, Azy

      Törlés
  5. Drága Azy!!

    Egyszerűen sírás közeli állapotba kerültem.Elképesztő rész lett,csak olvastam és olvastam.Nagyszerűen fogalmazol!Bár tudom,hogy utálná,de én is sajnálom Belent és részben meg is tudom érteni.De csak részben. :) Várom a folytatást!!

    xoLucy

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Lucy!

      Sírás közeli állapotba? Hűha, erre nem számítottam, de bármennyire is furcsán hangzik, nagyon jó érzés tudni, hogy ilyeneket sikerült kiváltanom belőled. Az pedig, hogy részben megérted Belent, iszonyúan sokat jelent! Köszönöm szépen, ahogyan azt is, hogy írtál! <333333

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  6. Drága Azy-m ♥!

    F-A-N-T-A-S-Z-T-I-K-U-S fejezet volt, hú, még mindig borzongok :3 Örültem, hogy egy picit még játszottak :) Jó volt olvasni Harry érzéseiről is :) A lakosztályos jelenetek azonban mindent vittek :D BARRY FOR PRESIDENT! :D Olyan édesek együtt, ahj, olvadok :33 A dráma sem maradhatott el természetesen... Szegény Els :'( Ráadásul le is bukott, pedig ezt akarta elkerülni... :/

    Tűkön ülve várom a folytatást ♥! További jó éjt és pihenésben gazdag vasárnapot, a sulikezdéshez pedig erőt kívánok ♥!

    Love Ya,
    Mace

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Macy!

      Fantasztikus érzés, amikor azt láthatom, hogy az édes részek tetszettek, bevallom, én is nagyon szeretem őket írni. Jaj, annyira aranyos vagy, hogy mindig további jó éjt, napot vagy hetet kívánsz, köszönöm, viszont kívánom! És remélem tudod, hogy megint csak nagyon hálás vagyok azért, mert itt vagy! <333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  7. Drága Azy!

    Borzasztó, hogy milyen hamar vége lett a résznek. Csak tudnám, mi a fenének olvasok ilyen gyorsan.
    Elképesztő lett ez a rész ( is ). Őszintén szólva, az elején nem gondoltam volna, hogy erre célzol, amikor azt írtad "kicsit más". Szerintem: egy kicsit komolyabb, egy kicsit izgalmasabb ( jesszus, de hát eddig is az volt!:) ), Belen egy kicsit figyelmetlenebb, Harry pedig egy kicsit csalódottabb- lenne, gondolom, de ugye még mindig fikcióról van szó.
    Félreértések elkerülése végett, az egyik kedvenc részem lett, vagyis hát az új kedvencem. Lenyűgöző, és le a kalappal elötted Azykám, mert megint hatalmasat alkottál.
    Biztosan nehéz egy ilyen betegséggel küzdő lány gondolatait megfogalmaznod, hogy élethű legyen..nos, Belent tökéletesen megálmodtad és életre keltetted.
    Remélem a továbbiakban is bátorkodsz majd, a te szavaiddal élve, "kicsit más" részeket írni, mert fantasztikus. I-má-dom. Azt hiszem, teljesen belhabarodtam ebbe a történetedbe is, pedig azt hittem, a Louis-os blogodhoz semmi sem érhet majd fel. Tévedtem. Ez bizony igen. :)

    Rettenetesen várom a folytatást, és remélem addig csak pozitív élményeid lesznek az új tanévben.:)

    xx Lu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Lu!

      Ahw, nagyon-nagyon csodálatos, hogy tényleg annak ellenére, hogy tényleg kicsit másnak érzem, az egyik kedvenc részed lett! Ezt el sem hiszem, valami fantasztikus érzés, köszönöm! Annyira édes vagy, amiért ilyeneket írsz!
      Az az igazság, hogy Belent igazából nagyon könnyű megformálnom, és a gondolatai sem okoznak olyan nagy nehézségeket, mint az elején hittem. Úgyhogy ezzel szerencsém van. :)
      Én pedig Téged imádlak, már lassan nem tudom szavakkal kifejezni, hogy mennyire hálás vagyok azért, amiért értem teszel. Szó szerint megkönnyezzem a soraidat, mindegyik annyira túlzó, olyan aranyos.... Köszönöm mindent, és iszonyatosan bízom benne, hogy majd nem okozok csalódást! :') <33333333333

      Millió puszi, Azy

      UI: Kicsit megkésve, de én is nagyon remélem, hogy élménydúsan és sikeresen fog eltelni az éved! <3

      Törlés
  8. ó te jóságos ég. rendesen bekönnyeztem . az eleje nagyon aranyos.. szeretek ilyeneket olvasni mert kiderül 1-2 dolog :) de a vége. istenem a szívem szakadt meg Bellsért . nagyon szomorú amiért ezt teszi magával. remélem Harry nem ijed meg vagy nem hagyja őt ott akkor. remélem mellette marad. nagyon jó rész lett. komoly érzelmeket tudsz kiváltani az olvasókból a részekkel :) csak így tovább siess a következő résszel :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Nagyon boldog vagyok, ha akkor sikerült az aranyos részekkel elnyernem a tetszésedet, ezt olyan jó tudni! Nem ígérhetek semmit sem a folytatással kapcsolatban, csak reménykedni tudok benne, hogy bármi is legyen, azért meg lehet majd vele barátkozni... Köszönöm szépen a bíztatást, azt, hogy írtál, drága vagy! <33333

      Puszi, Azy

      Törlés
  9. Drága Azy! :)
    Hű, azt hiszem, új kedvenc részem van.
    Nagyon örülök, hogy az autós beszélgetés folytatásával kezdted a részt, így kicsit jobban belepillanthattunk Harry életébe is. A turnét illetően valami nagyobb, drámaibb okra számítottam, végül rájöttem, ez így volt a legjobb, hisz annyira szépen megmagyaráztad, hogy Haz ettől lett ennyire törődő. A vége nagyon megdöbbentett, viszont valamiért mégis számítottam rá, hogy Haz így fogja megtudni, mi a helyzet a barátnőjével. Remélem, nem fognak összeveszni és Belen engedi majd, hogy segítsen, mert számomra annyira tökéletes párt alkotnak ők ketten!
    Folyamatosan magamat ismételgetem, de nem tudok mást mondani. Nem ismerlek, de fantasztikus író vagy, és fantasztikus ember lehetsz.
    Sok sikert kívánok a tanévhez! :)
    Nessa. xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Nessa!

      Kedvenc?! Hűha, ezt nem gondoltam volna, de akkor iszonyatosan örülök, hogy így gondolsz a részre! Igen, először nekem is az fordult meg a fejemben, hogy ez bizony kevés lesz, de aztán inkább emellett döntöttem, fogalmam sincs miért. Viszont az, hogy Neked is jobban bejön ez a változat, rengeteg jelent, tényleg! Ahogyan az utolsó előtti mondatod is. Te jó ég, ne mondj ilyeneket máskor, hiszen egyáltalán nem vagyok egyik sem.... Persze kis híján mindjárt elsírom magamat az örömtől, köszönöm, köszönöm, köszönöm! :') <333333333

      Rengeteg puszi, Azy

      UI: Megkésve, de én is sok sikert kívánok!:)

      Törlés
  10. Drága Azy! :)
    Még soha nem kommenteltem, de most úgy érzem muszáj megtennem. Nagyon tehetséges írónőnek tartalak. A tied nem egy sablontörténet. Olyan emberi témákat boncolgatsz és feszegetsz, amivel szinte mindenki küszködik, csak titokban. Nagyon szeretem azt, hogy a karakterek nem tökéletesek, hanem igenis esendőek. Az teszi őket emberivé és még szerethetőbbé, a történetedet pedig valóságossá. Csak így tovább és kérlek folytasd az írás, mert megéri! Sok sikert mindenhez! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága!

      Nagyra értékelem, amiért most megtetted, tényleg, olyan jól esik! És amiket írsz, te jó ég, nem találok szavakat... Hihetetlen, hogy tényleg így látod. Komolyan olyanokat mondasz most nekem, amikre még gondolni se mertem soha! Köszönöm, köszönöm, köszönöm! <33333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  11. Azt a héjában sült krumpliját :00
    Egész végig azon agyaltam olvasás közben, hogy vajon mi lesz majd a végén ( mert említettél vami különlegeset az elején ), és nem jutott eszembe semmi, de ez pláne nem :|
    Durwaaa, de nagyon jo!
    Kiváncsi vagyok mi lesz ezután és, hogy Belen kigyógyul e ebből a betegségből.
    Kiváncsian várom a kövit :333
    szép munka ;)

    Ölel,
    BMG xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága BMG!

      Jaj, az elején megijedtem, hogy nem fog akkor Neked tetszeni, de hű, nagy kő esett le a szívemről! Iszonyú boldog vagyok, ha komolyan ezt gondolod, köszönöm szépen! Ahogyan természetesen azt is, hogy megint támogatsz! <3333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  12. Ó, basszus, ez valami hihetetlenül megrázó volt. Könnyzem. Annyira rossz ez a betegség, pedig tényleg vannak ilyen emberek, de most így igazából szembesülni vele szörnyű. Elképesztő lett, annyira imádom ezt a blogot, pontosabban minden blogodat, hogy az halálos. Ölnák érte ( na jó azt azért nem, nem vagyok őrült). Komolyan annyira imâdom, elmondani sem lehet. Famtasztikusan írsz!! Gratulálok!!! Nagyon várom a kövit!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Kata!

      Könnyezel, drága?! Juj, nem is gondoltam volna, hogy ez a rész tényleg ilyen érzelmeket fog kiváltani... hát, bárkiből is, úgyhogy természetesen nagyon-nagyon jól esik, mégha ez most furcsán hangzik is. Én pedig Téged imádlak, komolyan! Nem tudom, mit tettem, amivel kiéremeltelek, de egyszerűen minden rész alatt, olyan önzetlenül kedves vagy velem.... Mindent köszönök! <33333333

      Sok-sok puszi, Azy

      Törlés
  13. Drága, csodálatos, fantasztikus, édes, kedves, szeretetre méltó, gyönyörű Azym!


    Ne!!!! Én komolyan nem így gondoltam, azt, hogy legyen rosszul.:( Pedig már azt hittem, hogy tök boldogan el lesznek erre....Egy hatalmasat koppantam. Annyira örülök, hogy Harry elmondta mi a fene baja volt a távolsággal. Mondjuk még egy halom megoldatlan kérdés van, de úgy érzem, ott akkor mindennek úgy kellett történnie. :) Mármint, hogy megindult a dugó. :D Jaj istenem abban a szállodában olyan cuki volt Harry, amikor azt mondta, hogy akkor "aludjunk itt". És a vége.....Istenem. Olyan szomorú volt. :( Nem szeretem őket így látni, szóval nagyon szépen kérlek mentsd meg a lányt! :) Nem igazán vagyok híve a depi endeknél, legalábbis nem szeretnék tőled olyat olvasni. Na jó persze azt is nagyon szívesen olvasnám, de akkor tuti fix végig bőgném. Nem akarom, a többi blogodban azt hallgatni, hogy Louis Norina-val van, Harry pedig teljesen depressziós Belen halála miatt. :/ Alig várom a következő részt, egyszerűen érdekel, hogy mi fog történni. Mit fog mondani esetleg az orvos? Harry mit fog szólni ahhoz? Mi van ha késő és kiderül, hogy a temetést írod le? Oké, igaz ezt kétlem, de drágám te aztán agyafúrt vagy szóval nem tudom. Egyszerűen megőrjít, hogy mi lesz Belen-nel.
    "Én tartozom köszönettel azért a sok mindenért, amit értem teszel, hogy mindig mindenhol mellettem állsz, és nem hagysz cserben! Tudod Te, milyen piszkosul szerencsés vagyok, hogy egy olyan csodálatos lány olvas, mint Te? Köszönök mindent, én pedig Téged imádlak, de valami kimondhatatlan módon! <3333333333333333333" -> egyszerűen utálom amikor ilyeneket írsz, képtelenség nem elbőgnöm magamat. :D :') Jaj Azy, nekem a még soha az életben nem mondtak olyanok, amiket te. :) Én ilyen kis egyszerű lányka, aki csodálkozik, hogy beszél vele egy ilyen fantasztikus blog író....de ez még csak hagyján, és még miket ír róla..:D Nem is tudom, hogy hálálhatnám meg ezeket az édes szavakat, amiket mindig az irányomba (direction :P) intézel. És jaj, nem tudok mit mondani. Talán azt, hogy maga vagy a földre szállt angyalka, aki mindenkinek szeretetet oszt, és a történeteivel mindenkit elvarázsol. Bár....lehet, hogy tündér vagy. :)) De mindegy is, bármi is legyél fontos szerepet játszol az én silány kis életemben. És ha tehetném, hogy egy helyen vagy, akár a te általános iskoládba jártunk volna együtt úgy megvertem volna azokat akik bántottak téged. ( Bocsi, hogy felhoztam a múltadat) <3 Annyira szeretlek, és még nem igazán ismerlek, de olyan varázslatos személyiséged van, és ez mindig arra ösztönöz, hogy még jobban informálódjak rólad. <33333333333333333 Remélem nem bánod. Bocsánat a felesleges, szokásos kis monológomért. :D <3

    A világ összes szeretete és milliónyi pusszantás <3333



    Chixi <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, egyetlen, túlzó, kedves és pótolhatatlan Chixim!

      Sajnálom, amiért nem úgy alakult a rész, ahogyan gondoltad volna, igazából fogalmam sincs, hogy mifelé megy ez az egész, nem is így terveztem, de most már mindegy. Jaj, drága, hidd el, ha én tudnám, mi lesz a vége... Fogalmam sincs, bevallom őszítnén, folyamatosan elbizonytalanodom! :( Viszont rettenetesen sokat jelent, hogy Te még a szomorú véggel is képes lennél megbarátkozni! <333
      Te jóságos ég! Oké, először azt olvastam, hogy nekem sikerült megríkatnom Téged, viszont biztosan állíthatom, hogy visszafelé is működött. Amikor azt olvastam, hogy tündérnek tartasz, és megverted volna azokat, akik bántottak.... Oh, a francba is, én meg nem tudom, hogy ennél szebbett mikor mondtak nekem utoljára. Köszönöm, komolyan, erre nem tudok mit reagálni. Amellett meg persze az is iszonyú jól esik, hogy túlzó jelzőkkel illeszt. De, édes Chixim, eszedbe se jusson azon csodálakozni, hogy hogyan beszélhetek veled! Hülye lennék, ha nem tenném, hiszen imádak, csodálatos vagy, én vagyok a szerencsés, hogy mellettem állsz! És ne kérj bocsánatot sose, szeretek veled beszélni, a hosszú kommentjeid pedig lenyűgöznek! Tényleg hálás vagyok mindenért Neked, felsorolni se tudom, annyi van! <333333333333333

      A világ összes puszija és ölelése, Azy

      Törlés
  14. Drága Azy!
    Most aztán tényleg felcsigáztál... Miért itt kellett abba hagyni?! :D Ahj, már úgy várom a következőt, annyira kíváncsi vagyok, hogy Harry hogyan segít neki (mert gondolom, hogy fog). Szóval ez a rész is fenomenális lett, ahogyan eddig az összes többi. Nagyon szeretem olvasni az írásodat, mert teljesen átélem a főszereplő helyzetét, és olyan, mintha átkerülnék egy másik világba. Csak az az egyetlen dolog szomorít el, hogy minden egyes újabb fejezetél, közeledünk a végéhez... :( De azt hiszem, hogy ezt a blogot még sokszor el fogom olvasni, mert nem tudok betelni vele. :) Nagyon várom már a következőt! <3333333
    Puszi, ~E

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága ~E!

      Komolyan?! Akkor jó, ugyanis nagyon mélyen csak remélni mertem, hogy valamennyire izgalmasra sikerül a vége. Szóval valami eszméletlen érzés, ha várod a következőt! Azért remélem, bárhogyan alakulnak is majd abban a dolgok, nem fogsz csalódni, vagy legalábbis el tudod fogani, hogy miért kellett úgy történnie. Én is nagyon sajnálom, hogy ilyen rövid lesz, de már nem akarom tovább húzni! Jaj, rettenetesen boldoggá tesz, ha még tervezed a blog további elolvasást, jó ég! Köszönöm-köszönöm, köszönök mindent! <3333333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  15. Drága Azy!

    Úristen! Ez volt az első gondolatom, amint a rész végére értem.
    Kedvenc jelenetem a csillagnézés az erkélyen. Imádom nyaranta az eget kémlelni és hullócsillagokra vadászni. Hihetetlenül jól érzem magam, és olyankor úgy érzem, mintha bármi lehetséges lenne. Szóval ez a jelenet nagyon közel àll a szivemhez. ♥
    A vége pedig... Hàt szabad itt abbahagyni? A a szívem is megállt egy pillanatra.
    Most vagy tönkre megy az utazás, vagy nem a legjobb viszonyban érkeznek meg Holmes Chapel-be.
    Tudtam én, hogy valami eget rengető ki fog derülni.
    Csak abban reménykedem, hogy Belen elismeri, segitségre van szűksége és nem fogja Harryt eltaszítani, újra.
    Tűkön ülve várom a folytatást!

    Millió puszi, Jule B.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jule B.!

      Bevallom, én is nagyon szeretem a csillagokat, úgyhogy ezért is raktam bele egy ilyen kis részt. Viszont azt olvasni, hogy Neked is elnyerte a tetszésedet, még jobb! A folytatással kapcsolatban inkább tartom a számat, egyrészt, mert még én se tudom, haha. Pedig olyan szívesen árulnék el részleteket! Ismét írtál, és ismét ilyen aranyosakat, szóval... ahw, nagyon szépen köszönöm, hogy még ilyenkor is mellettem állsz, rengeteget jelent! <333333333

      Millió puszi, Azy

      Törlés
  16. Drága Azy, annyi érzelemmel írsz le egy ilyen egyszerű részt is, hogy hihetetlenül magával ragad! Egész végig volt egy kis keserédes íze a fejezetnek, érezni lehetett, hogy itt még történni fog valami meghatározó. Eszméletlenül tetszett, nagyon várom a következő részt! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága!

      Te jó ég, de aranyos vagy! Hidd el, én örülök a legjobban, ha komolyan tetszett, ez rengeteget jelent nekem! Köszönöm szépen! <3333

      Puszi, Azy

      Törlés
  17. Szia Azy!
    Fantasztikus lett ez a rész is, mint mindig. :) Örülök, hogy végre kiderült Belen "titka",úgy érzem izgalmakra számíthatunk az utolsó jó pár részben (azért még mindig remélem, hogy a vége happy end lesz) :), kíváncsian várom azt is, hogy mikor derül ki, hogy harry miért/hogyan van ilyen jóban jackkel, meg hogy ezek után mi lesz a karácsonnyal :( :/
    nagyon tetszett az ötlet, hogy harry miért viseli ilyen nehezen a távolságot, ügyesen kitaláltad, kreatív megoldás volt :))
    nem a bloghoz kapcsolódva, de láttam askon, hogy ajánlod sarah dessen altatódal c. könyvét, esetleg ha még nem olvastál mást tőle, mindenképpen ajánlom a tökéletest, abban játszik hasonló játékot a két főszereplő, csak ők egy egész könyvön át ;) :)
    d.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága!

      Haha, igazad van, az utolsó hat rész érkezik, úgyhogy mindent, amit még szeretnék bele rakni, előbb-utóbb már muszáj lesz. Az az igazság, hogy sajnos fogalmam sincs, hogy mi lesz, igazából húzom a dolgot, hogy még kitalálhassam, mi legyen. Örülök, ha tényleg kíváncsi vagy, jól esik, és ígérem, mindenre választ fogsz kapni! :)
      Sajnos még tényleg nem olvastam mást tőle, de akkor köszönöm az ajánlást, mindenképpen bele fogok kezdeni valamikor! ^^
      Hálával tartozom, hogy ismét megleptél ezzel a kommenttel, iszonyúan boldog vagyok miatta!:) <333333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  18. Drága, tehetséges, csodálatraméltó Azym!
    Azt a kurvaaaa!
    Oké, már megint megleptél - már hozzá kéne szoknom, komolyan -, nem számítottam erre, nem így, és te jó Isten, hogy tudtad itt abbahagyni?! Uhh, megőrülök.
    Az eleje elképesztően aranyos volt, komolyan sajnáltam Harryt Gem miatt, és örülök, amiért végre megtudtam a választ egy kérdésemre, viszont ez most mégis háttérbe szorul cseppet a gondolataim közt, mert hát omg, Belen... Előte.. És Harry pedig... Észrevette!
    Jaj, de rohadtul kíváncsi vagyok rá, mit tesz majd, Els hogyan próbál magyarázkodni, Haz hogyan segít - mert az biztos, hogy segít... ugye? - és miegyéb, egyáltalán, hogyan reagál erre az egészre. Jaj, izgatottan várom a következőt. Nagyon, nagyon izgatottan.
    Imádom, imádlak, és siess, haha
    J. <33333

    Ui.: Sok sikert az első hetekhez! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, fantasztikus, lenyűhöző J.m!

      Haha, nem bírtam ki, hogy el ne vigyorodjak az első mondatodon, annyira vicces, amikor valaki ilyesmiket ír. Igazándiból örülök, amiért sikerült meglepnem Téged, csak reménykedni mertem, hogy kitudok váltani valakiből valami ilyesmit. Úgyhogy most képzelheted, hogy mennyire jól esik ilyeneket olvasni! Köszönöm, amiért igazgatottana várod, köszönöm, amiért ismét csak írtál, köszönök mindent! Én is imádlak! <33333333

      Puszi, Azy

      UI: Csúnyán megcsúszva, de neked is sok sikert! :D

      Törlés
  19. Szia Azy, Drága!
    Úgy döntöttem hogy a Let me go után rászánom magam erre a blogra is. Az igazat megvallva...az elején elrémültem ettől a sztoritól mert úgy gobdoltam hogy túl sablonos és már sok ilyen könyv is van abban a témában ami arról szól hogy valakinek szerelmest kell JÁTSZANIA. (Pl:heti csaj, jennifer probst összes). Úgyhogy inkább az első pár fejezet után abbahagytam a blog további követését. De a Let me go Írói utószava végén ott volt egy link ami egyenesen idevezetett. Elolvastam a mostani legutolsó részt, és nem hiszem el de.......tetszett. Igen. Aztán elolvastam visszafelé úgy kb 3 fejezetet. És arra az elhatározásra jutottam hogy megkísérlem elolvasni az elejéről...hogy megtudjam mégis mi történhetett a közbenső fejezetekben. Az elején Újra csalódtam. Megint azt a sablonosságot éreztem. De miután túljutottam azokon a fejezeteken, amik miatt anno abahagytam az olvasást.....egy egész szerethető történetet kaptam. És minél mélyebbre ástam magam, annál jobban megkedveltem Harryéket. Olyannyira hogy még becenevet is adtam nekik. ( Berry) És a becenév adás nálam hatalmas szó, mivel ez már azt jelenti hogy kötődök a sztorihoz. Ezt anno el sem hittem volna. De most...így érzem. Úgyhogy utólag visszagondolva csúnya módon előítéletekkel indultam neki a történetnek. Csak az első pár fejezetnek kell elmúlnia és kibontakozik egy olyan történet ami WOW... csak megkéne várni hogy szegény Berry története kibontakozzon és láss csodát.....Beleszerettem. Az írásmódodba. A szereplőkbe. Harrybe. A világodba amit alkottál. Csak imádni tudlak ezért. A hasonlataidat is csak imádni magad. És ne merd becsmérelni magad...hogy te nem is vagy jó. Állj. Igenis jó vagy. Az egyik legjobb a "szakmában". Örülök hogy vagy, és megosztod velünk képzeleted világát.
    Xox ♡♡, Márti

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, drága Márti!

      Húha, most jó sokat írtál, úgyhogy próbálok mindre reagálni. Először is, köszönöm. Már eleve azt, hogy egyáltalán belekezdtél, és megpróbáltad akkor, és most is. Igen, tudom, hogy nem eredeti az alapötlet, bár ami azt illeti én soha nem hallottam vagy olvastam még ilyen könyvről, csak filmet láttam hasonlót. Most lehet azt mondanám, hogy ha tudnám, megváltoztatném, de az az igazság, hogy nem vagyok jó ebben, nem jutna eszembe semmi.
      Abból, ahogy elkezdted a kommented, te jó ég, eszembe se jutott, a csalódottságodon túl, talán elnyeri a tetszésedet is. Ez iszonyú boldoggá tesz, komolyan, el sem hiszem! Ne aggódj, tökéletesen megértem az előítéleteket, és nem is alaptalanok, úgyhogy... Jaj, olyan hihetetlen, hogy ezek után komolyan így gondolod, erre nincsenek is szavak. Rendben, nem fogom becsmérelni magamat, még akkor sem, ha én nem így gondolom, ígérem!
      Köszönöm, köszönöm, köszönöm! Én örülök, hogy Te itt vagy, és minden ok nélkül, kedves vagy hozzám!

      Sok-sok puszi, Azy

      Törlés
  20. Édes, drága, hihetetlen Azym!
    Épp most válaszolgattam a kedves kommentjeidre - bár még így is le vagyok maradva egy csomóval -, és úgy hiszem, most kellően bosszút álltál rajtam. Hogy voltál képes pont itt és pont így abbahagyni?! Esküszöm, hogy ma még rád írok fürdés után és kifaggatlak vagy kibelezlek, amelyik hatásosabb módszernek bizonyul majd az érzelmeim levezetésére. Ajj máááár, itt őrjöngök, amiért az egész egyetlen röpke pillanat alatt elromlott. Hiszen olyan szépen kezdődött... megnyíltak egymásnak, kiderült, Harry miért félt a távolságtól. Apropó, még mindig érdekel a Jackes dolog...
    Sajnálom, hogy Belen nincs tisztában azzal, mennyire gyönyörű, mennyire sovány. Bárcsak ráébredne, milyen páratlan ember! Bárcsak Harry ne szörnyedne el, ne sajnálkozna, hanem inkább segítene. Én személy szerint utálom, ha sajnálnak, szent meggyőződésem, hogy ez senkinek sem tesz jót. A szánakozás, a szánalom a legrosszabb amit ilyenkor éreztethetnek egy emberrel... ajjj, alig várom a folytatást!
    Nagyon tehetséges vagy, nagyon szeretlek <3333
    Millio puszi Xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, egyedüli, különleges és pótolhatatlan szerecsendiom!

      Igen, haha, azt hiszem írtam neked egy párat! De akkor végre elégtételt vettem ezzel a függővéggel. Ígérem, amúgy, majd próbálok többet fent lenni, és akkor az ilyen "kibelezések" is megtörténhetnek, legalább virtuálisan. Ne aggódj, a Jack-es is ki fog derülni, hiszen már csak nagyon kevés rész van hátra. :)
      Én is nagyon utálom, ha lesajnálnak, az annyira megalázó, akkor már inkább ne is foglalkozzanak velem. És én is remélem, hogy a reményeid beteljesülnek majd a történettel kapcsolatban.
      Megint csak egy hatalmas köszönet jár neked, amiért itt vagy, és leírod nekem a véleményed! Eszméletlen sokat jelent, ha tudom, mit gondolsz! Én is nagyon szeretlek! <333333333

      Millió puszi, Azy

      Törlés