16. fejezet - Én fogok veszíteni

Drága Olvasóim!

Íme, meghoztam a következő részt, és én annyira, de annyira remélem, hogy tetszeni fog. Tudom, hogy már eléggé várjátok, hogy történjen közöttük valami, és én próbálok is eleget tenni a kéréseteknek, viszont nem szeretnék elsietni semmit. De ne aggódjatok, hamarabb bekövetkezik, amit szeretnétek, mint gondolnátok!:)
Nagyon-nagyon hálás vagyok azoknak, akik még mindig olvasnak, és még mindig írnak nekem! Elmondhatatlanul sokat jelent olvasni a gondolataikat, megtudni, mit miképpen láttok. Ez fontos számomra. Úgyhogy tényleg ezer köszönet, imádlak Titeket, és tényleg büszke lehetek arra, hogy ennyire édes és önzetlen Olvasóim vannak!

Rengeteg szeretet, Azy

- Öhm, köszönöm - nyögöm ki végre nagy nehezen. - De egész biztos vagy benne, hogy nekem szeretnéd adni? - pislogok rá értetlenül. - Elvégre ez a kendő...
- Ez egy kendő, amin kívül nekem sok van, ne aggódj már - forgatja meg a szemeit. - Csak fogadd el, és kész!
- Hát.. rendben - mondom még mindig vonakodva. Rápillantok, el sem hiszem, hogy immáron az én csuklómon díszeleg. És már az enyém. Ami az övé volt. Aha, szerintem le sem fogom venni. - Hálás vagyok érte - mosolyodok el halványan, le se tagadhatnám a boldogságomat.
- Szerinted ezt vigyem? - emel fel egy újabb darabot, hamar eltereli a témát, nem akarja szerintem a hálálkodásomat hallgatni. Ami arra utal, hogy szerény. Nem is kicsit. 
Elszakítom a tekintetemet a kendőről, a felsőre nézek. Szürke, ismét csak mintha nélkül, tök egyszerű az egész.
Nem bírom elfojtani a mosolyomat, amit rögtön kiszúr. De hát mégis mit vár, amikor ilyen pólókat mutat?
- Jól van, sajnálom, biztosan nagyon jól áll - röhögök fel védekezve, amikor Harry gyilkos tekintetével szembesülök. - Mutasd csak - nyúlok érte, komolyságot erőltetek magamra.
- Ha hiszed, ha nem, tényleg jól áll - védi meg magát tettetett sértődöttséggel, miközben hozzám vágja, ahelyett, hogy a kezembe adná.
Úgy teszek, mintha lenne mit tanulmányozni egy teljesen sima felsőn. Megforgatom, megnézem az anyagát, egyszóval nevetséges érdeklődést mutatok iránta. Kár, hogy Harry nem hülye, és levágja, hogy ezzel is csak őt gúnyolom ki.
- Na jó, akkor bebizonyítom - rántja el tőlem egy heves mozdulattal. Feláll a ruhák között, aztán a legnagyobb meglepetésemre ott előttem átöltözik. Amíg a fején húzza át, pont elégi időm van arra, hogy feltérképezzem kockás hasát, és a rajta lévő tetkókat. Talán ez az, amit nem kellene, hiszen abban a szent pillanatban a vér az arcomra tódul, és nem merek többet rá nézni, csak akkor, amikor már rajta van.
- Tényleg jó - jegyzem meg, ezzel elismerve, hogy neki volt igaza.
- Ugye? - vigyorodik el önelégülten. - Akkor ez is megy a bőröndbe - venné le újra, ha nem szakítanám meg.
- Ne vedd le! - állítom meg reflexből, csak akkor eszmélek rá, hogy ez hatalmas hülyeség volt, mikor Harry csodálkozva fürkész. Ettől még az előbbinél is jobban elpirulok, és sajnos lehetetlent kérnék, ha azt szeretném, hogy ezt most ne szúrja ki.
- Miért? - vigyorodik el, azt hiszem már pontosan tudja mi áll a háttérben, de azért iszonyú jót szórakozik ezen.
Agyamban valami gyors kifogás után kutatok, de semmi értelmes nem jut eszembe. Nem nagyon tudok jól reagálni az ilyen helyzetekben.
- Mert ez jobb, mint az előző, maradjon rajtad - mentem ki magamat elég gyengén.
- Nem, ezt el akarom tenni. - Továbbra sem lehet levakarni az arcáról az ezer wattos vigyort. Ez a Styles túlságosan magabiztos lett így hirtelen. És lazán megteszi azt, amit el akartam kerülni. Lekapja magáról a szürke pólót, így félmeztelenné válik. Elővigyázatosságból nem nézek rá, inkább a tőle kapott kendőt birizgálom.
- Nem tudod hova tettem a másikat? - kérdezi hirtelen, periférikus látásomnak köszönhetően még tudom, hogy ott áll.
- Nem - nyögöm ki, véletlenül se szeretném arra fordítani a fejemet.
- Á, megvan, melletted hever - hívja fel rá a figyelmemet. De kedves tőle. - Ideadnád?
Csendesen átkozom, amiért szándékosan ezt teszi, de meg szeretném mutatni, hogy semmiféle hatással nincsen rám, ezért felkapom mellőlem a pólót, erőt veszek magamon, és felé fordulva átnyújtom.
Könnyebb volt elképzelni a dolgot, mint megtenni. Akaratlanul is a hasára téved a tekintetem, akaratlanul is megállok a mozdulat közben.
- Harry, kérlek már - nézek inkább a szemébe, hangom rimánkodó. - Hagyd abba!
- Micsodát? - játssza az ártatlant, azonban arcán ott virít a letagadhatatlan szemtelenség.
- Vegyél fel valamit! - csattanok fel szerencsétlenül. - Könyörgöm!
- Tudom, hogy meghíztam egy kicsit az utóbbi időben, de ez azért bunkóság - csóválja a fejét sértetten. - Belen, kérlek!
- Harry, kérlek! - utánozom. - Nem vagy vicces!
- Hát te sem - válaszol reflexből, miközben szörnyen jól szórakozik. - Gyere ide, hadd öleljelek meg! - nevet fel hangosan, kezeit kitárja, leplezetlen jó kedvvel kínoz. Mert hát de nagyszerű is lenne, még meg is ölelni így... 
- Na jó, komolyan, elég! - állok fel én is, elhatározom, hogy ha kell, saját magam öltöztetem fel. Megragadom a póló egyik ujját, erőszakosan akarom ráhúzni a kezére.
- Gyerünk, vedd már fel - nyavalygok, mert esze ágába sincs segíteni, pont ellenkezőleg, a magasba emeli a karját, így nem érem fel a tetejét.
- Mit kapok érte, ha felveszem? - húzza fel a szemöldökét, kíváncsian pásztázza a még mindig elpirult arcomat.
- Semmit - háborodok fel. 
- Hát akkor sajnos... - húzza el a száját. - Semmit se tehetek érted azt hiszem. Így maradok - teszi szét a kezet tanácstalanul, utána leengedi őket maga mellé. 
Egy ideig csak farkasszemet nézünk, ő pimaszul, én feszülten.
- Oké, mit akarsz? - fonom össze a kezeimet egymás előtt, úgy döntök, inkább essünk túl azon, legyen bármi is. 
Harry azt színleli, hogy nagyon gondolkozik, tekintetét a plafonra szegezve töpreng. 
- Legyen mondjuk - húzza az időt szándékosan, az idegeimmel játszik.
- Igen?
- Semmi - nevet végül fel. - Nem kínozlak tovább - veszi el tőlem a felsőt, hála az égnek magára húzza, fellélegezhetem.
- Na végre - forgatom meg a szemeimet. - Ezt akkor kérem - kaparintom meg a szürkét, gyorsan összehajtom és a "megy" kupac tetejére rakom.
Pár perc után már megint a földön kötünk ki, normálisan válogatva a ruhákat. Harry nehezebben dönt ezen a téren, mint gondoltam volna. Úgy tűnik, hogy néhány darabhoz kimondottan ragaszkodik, amikről képtelen lemondani. Teljesen a felsőknek szentelem a figyelmemet, tulajdonképpen azért is, mert érzem, hogy mellettem van, hallom, ahogyan lélegzik, és tudom, hogy egy karnyújtásnyira ül, és ez az egyetlen, ami valamennyire képes elterelni a gondolataimat.
- Egyébként mennyi cuccot kell vinned? - rendezgetek tovább, felmutatva neki egy-egy darabot, hogy bólintással vagy fejrázással döntse el, szeretné-e. Ha képtelen erre - ami elég gyakran megtörténik - rajtam áll a dolog.
- Sokat - érkezik a tömör válasz.
- Mit mondtál, hova is mentek? - húzom össze a szemöldökömet, miközben egy kék inget mutatok fel neki, megszabadítva a vállfától.
- Nem mondtam.
A légkör abban a percben, mintha kissé megfagyna. Feltűnik, hogy Harry feszeng ettől a témától, nem mondja el rögtön miért is pakolunk. Próbálom felkutatni az agyamban, hogy mégis mit mondott erről. Hát nem sokat, a mozi premier után elutaznak a fiúkkal, ennyi. Akkor is elhallgatta hova és mennyi időre.
- Harry? - teszem félre, ami a kezemben van, furcsállva és összezavarodottan méregetem. - Mi az?
- Először New York-ba utazunk, ott leszünk egy ideig, később Chicago, aztán...
Megköszörüli a torkát, idegesen túr a hajába, amitől én is csak még inkább feszültebb leszek.
- Aztán? - nyelek egy aprót. Már előre tudom, hogy bármit is legyen, amit mondani akar, nem fogok neki örülni.
- Nem jövünk egy ideig vissza Londonba - vallja be. - Elkezdődik a turnénk, tudod... - mondja halkan, félve pillant rám.
Csend. Nem bírom állni a tekintetét, ezért inkább a kendőt kezdem piszkálni. Elmegy. Ki tudja meddig nem látom. Jövő héten elutazik. Nem tudom miért, de rossz előérzetem van.
- Azt hittem az csak egy hónappal később kezdődik - nyelek egyet, még mindig félek, túlságosan nyilvánvalóvá teszem, mennyire nem akartam ezt hallani.
- Akkor is kezdődik - erősít meg egy aprót bólintva.
Több hónapra elmegy, és nem fogom látni. Mégha megjátszás is volt egy része ennek az egésznek, most már biztos vagyok benne, hogy volt valódi is. A barátságunk. Amit semmiért nem adnék most már cserébe. Ezt nem veszíthetem el.
- Hűha - nyögöm ki nagy nehezen. - Hiányozni fog a hülye fejed - nevetek fel halkan és erőltetetten, úgy teszek, mintha annyira nem is lenne nagy dolog.
- Nekem is a te pirulósod - röhög ki finoman, hogy ezzel is kicsit oldja a hangulatot.
- Kapd be - nevetek én is fel, hozzá vágok egy pólót.
- Oh, igen? - csodálkozik rá a "merészségemre", ő is megfog kettőt, amennyire csak tudja, egybegyúrja a kettőt, és kedvesen tiszta erőből nekem dobja.
- Hadat üzensz? - mosolyodok el, szemeimet összeszűkítve pillantok rá.
- Ezt El fogod veszíteni - poénkodik a becézett nevemmel, mintha vicces lenne.
- Hazza - vágok vissza egy farmerrel. Ez már nagyobbat üt, erősebb anyagból készült.
- Elen!
- Harold!
- Ez nem ér, ez az igazi nevem - áll meg, mielőtt még tovább gondolkozna, de mikor meglátja elszánt arcomat, inkább hagyja a dolgot. Ő is fog egy nadrágot, majd tiszta erőből hozzám vágja a legutolsó beceneveket skandálva, ami eszébe jut:  - Bel, Bels, Els!
- Els? - fintorgok. - Fúj!
- Akkor ez lesz az új beceneved, Els!
Tiltakoznék, viszont inkább be akarom fogni a száját, mert idegesítően ismételgeti a nem létező nevemet, mint valami mantrát. Ezért hirtelen felindulásból, annyira, amennyire csak tudok, előredőlök, kezemmel betapasztva a száját. Mivel törökülésben ülök, ez a művelet egy kicsit nehezen sikerül.
- Kuss legyen - nevetek, azonban nem sokáig tart a jó kedv, mert Harry gyorsan feltápászkodik, így megakadályozva, hogy továbbra is elhallgattassam.
- Els, Els, Els, Els! - hajtogatja.
- Elég, utálom ezt! - rázom a fejemet, de nem bosszant fel, egyszerűen csak... nem tudom, még az is lehet, hogy élvezem a piszkálását. Kicsit óvódás igaz, de attól még jó érzés.
- Kár - vigyorog rám, és el akar menekülni, amikor látja, hogy én is felállok. Gyorslépésben szeretné megközelíteni a kijáratot, azonban a számításai rosszak, ahhoz előbb át kéne jutnia rajtam.
- Nehogy azt hidd, hogy megszökhetsz - röhögök, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve fogom magamat, és a hátára ugrom. Lábaimmal átkarolom a derekát, erősen csimpaszkodom, kezemet a szája elé rakom.
Hallom, ahogyan még hümmög, próbál mondani valamit, azonban csak annyit értek belőle, hogy erősen szitkozódik. Igyekszik ledobni a hátáról, de ennyire egyszerűen azért tőlem se szabadul meg. Aztán meglátja az ágyat, és tudom, hogy igen, itt most én fogok veszíteni.
Miközben nyalogatja a tenyeremet, az ágyához lép, háttal megáll, utána szépen elkezd hátradőlni. Így történik, hogy a matracra esek, ő pedig rám. Ha nem szállna le rólam, lehet lelapítana, azonban szerencsére megfordul. Kezével megtámasztja magát, így egész pontosan felettem van, arcunkat megint alig választja el pár centiméter.
- Most nem olyan nagy a szád, mi? - mosolyodik el, látom rajta, hogy egészen élvezi a helyzetet.
- Soha nem volt nagy - védem meg a magamat, és még mondanék, de képtelen vagyok, mert Harry úgy néz rám. A következő pillanatban pedig közel hajol, puha puszit nyom az arcomra. Meglepődök, csodálkozva kérem számon a tekintetemmel, amikor eltávolodik.
- Mert segítettél - mosolyodik el, lazán megrántva a vállát.
- Köszönöm - suttogom halkan, nekem is ösztönösen nyúlnak mosolyra az ajkaim.
- Na, gyere, ezek a ruhák nem pakolják el magukat - löki el magát hirtelen, agyonlőve a pillanatot.
Leszáll az ágyról, így nekem is van elég terem felülni. Kimerülten túrok bele a hajamba, előhalászom a telefonomat a zsebemből, megnézem, mennyi az idő. Te jó ég, hajlani egy lesz.
- Fáradt vagyok ehhez - ásítok egy hatalmasat, visszadőlök az ágyra, a telefonomat félrerakva. - Milyen jót tudnék most aludni - dörzsölöm meg a szememet, felhúzom a lábamat is, összekuporodok.
- Els, ne csináld - kérlel, hallom, ahogyan megáll felettem. Nem tudja eldönteni, hogy felkeltsen vagy hagyjon.
- Mindjárt, csak várj, egy fél percet még hadd maradjak itt - motyogom, arra sem veszem a fáradságot, hogy kinyissam a szememet. - Olyan kényelmes.
- Igen, tudom - mondja nyugodtan, hallom a hangját, hogy mosolyog. - Elvégre én is itt szoktam aludni.
Aztán az utolsó amire emlékszem az az, hogy Harry beszél valamit hozzám, és mintha még válaszolnék is, azonban már ebben sem vagyok biztos. Magamhoz szorítok egy párnát, a másik oldalamra fordulok, kirázok minden zavaró körülményt, aztán egy perc alatt álomba zuhanok.
Tényleg fogalmam sincs ezután mi történik, mert amikor reggel felébredek, minden furcsa.
Először is, a párna, amit annyira ölelgettem, a földön van, én pedig Harry mellkasán pihentetem a fejemet. A kezem átkarolja a derekát, míg az övé a hátamon nyugszik. Másodsorban csupán egy alsónadrág van rajta, ami valamennyire érthető, hiszen így alszik, de mégis... Mellettem. És itt most ez a lényeg.
Csendesen és egyenletesen lélegzik, arca kisimult és gyönyörű. Nem merek megmozdulni, mert attól félek, hogy azzal felébreszteném. Ezért csak újra lehunyom a szememet, visszadőlök meztelen mellkasára, tenyeremmel óvatosan simítok végig rajta. El sem hiszem, hogy ez most tényleg megtörténik és nem csak álmodom...

Nem gondoltam az utazására, nem gondoltam semmi rosszra, csak élveztem a pillanatot. Akkor még nem tudtam, hogy százszor fogom újrajátszani a fejemben, mennyire közel lehettem hozzá. Akkor még nem tudtam, hogy a turné jobban szét fog minket szakítani, mint bármikor is gondoltam volna, hogy a média fog. Akkor még nem tudtam, hogy nem a Harry-vel való gyerekes játékokban fogok egyedül veszíteni. 

28 megjegyzés:

  1. Drágaságom ♥!

    Épp Harry-ről álmodoztam, és lám, a rímtestvérem - elolvastam a válaszkommented :D - rásegített egy kicsit az álmodozásra :)

    Imádtam, talán ez lett a kedvenc fejezetem ♥ :) Hipercuki, vicces és mégis komoly volt :3 Kidőltem Haz-n... Hihetetlen egy pali, göndör hajú szexisten zöld szemekkel és tetkókkal borított felsőtesttel... Hmm... <33 *Macy elkalandozott* A pólós részen szakadtam, mondjuk én abban a szent percben letepertem volna Harry-t és...khm... :3 Éreztem, hogy lesz egy komolyabb hangvétel is... Ahj, miért kellett ennek a turnénak bejönni a képbe? :/ Azért örülök, hogy nem beszélgettek erről egész végig :) Valahogy éreztem, ha Els - tenk jú, Herri az új becenevet *Macy megkattanni a melegtől* - bealszik, akkor Harry nem fog lelécelni egy másik szobába :3 Már megint egy olyan pillanat, amikor féltékeny vagyok a csajra... De most komolyan, épp eszű Directioner és Harry Styles rajongók biztosan álmodoztak már erről, nemcsak én vagyok ilyen elvetemült, perverz hajlamokkal ellátott, szeptemberben lesz 16 éves tinilány :3 Mondjuk, én ha megtehettem volna, nemcsak párnának használom azt a jól kidolgozott felsőtestet :33 Az utolsó bekezdéssel teljesen egyet kell, hogy értsek :D Ki kell élvezni, hogy a közelünkben van az illető, akit bármelyik pillanatban elszakíthatnak tőlünk :)

    Tűkön ülve várom itt is a folytatást ♥!

    Love Ya,
    Mace

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Macy - rímtestvérem!

      Jaj, ezt valami hihetetlen érzés olvasni! Azért is, mert amikor én írom, az teljesen más, mint amikor már készen van, és valaki csak elolvassa. Úgyhogy ilyenkor egy hatalmas visszajelzés számomra, hogy milyen lett készen.
      Haha, megnevetett, amiket írsz! Valójában egyetértek, biztosan nem Te vagy az egyetlen, aki szívesen lenne Belen helyében!
      Iszonyatosan hálás vagyok, amiért még mindig szakadatlan türelemmel kiállsz mellettem, és folyamatosan támogatsz, ez egyszerűen... csodálatos dolog, köszönöm!:') <333

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  2. Drága Azy!

    Jézusom, nem találom a megfelelő szavakat. Ha azt mondom fantasztikus volt, koránt sem fedi az igazsàgot. Sokkal jobb volt.
    Imádtam minden egyes sorát.
    Hihetetlenül lerí Harry-ről mennyire szeretné, hogy ne csak megjátszás legyen a kettejük kapcsolata. Arról nem is beszélve, hogy eszméletlenül kedves és imádnivaló volt a részben.
    Neem tudom mi lesz itt, ha elmegy turnézni. Egy biztos. Belen visszatér az önsanyargatáshoz, amiről Harry-nek még fogalma sincs.
    Olvasás közben azt hittem, hogy a szivem összetörik majd ha Harry elmegy. Tévedtem. A befejezést olvasva már összetört egy picit a szivem...
    Annyira szurkolok nekik, boldogok legyenek. Imádom őket együtt.
    Elmondhatatlanul várom a folytatást. C:

    Huge love, Jule B.xxx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jule B.!

      Ahw, ne túlozz, te jó ég! El tudod képzelni, hogy mennyire csodálatos dolgokat írsz nekem?! Most én nem találom a megfelelő szavakat, mert a köszönöm tényleg kevés.
      Aaannyira szívesen mondanék ezer meg ezer dolgot arról, hogy mi lesz itt, vagy, hogy igazad van-e, de azt hiszem sokkal jobb lesz az, ha Te magad olvasod majd el.
      Én pedig elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy várod a folytatást, rengeteget jelent, ha még kíváncsi vagy! Köszönök mindent, imádlak! <3333

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  3. Kedves Azy! :)

    Alig vártam már ezt a részt is és nagyon aranyosra sikeredett. A vége egy kicsit zavaros, de remélem jól meglesznek Harry és Belen. Bár azért van halvány sejtésem hogy nem mindig lesz happy. Nagyon jó lett ez a fejezet is mint a többi is :D Sok sikert a továbbiakban és nagyon gyorsan hozd a következő részt! puszil.: Rosalie Z.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Rosalie!

      Én vagyok a legboldogabb, ha tényleg így gondolod, és ezért köszönettel is tartozom! Igen, tudom, pont ilyenre szerettem volna, remélem azért nem bánod. :)
      Hálával tartozom, amiért írtál! <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  4. Drága Azy!

    Annyira cukira, aranyosra, fantasztikusra sikeredett a folytatás - amit megjegyzek már nagyooooooon vártam!! A pólós jelenet meg, ahw végig vigyorogtam olvasás közben, magam elé képzeltem Harry pimasz képét, a kis édes még új becenevet is adott neki. :) Amikor pedig együtt aludták, khm hát igen szerintem minden lány álmodik egy ilyenről. De a vége... ajj Azy mi lesz itt még? :( Remélem nem fog teljesen megromlani a kapcsolatuk, ó, ugye nem? Várom a folytatást! ;)

    Puszi, Pippád <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Pippám!

      Jaj, én is nagyon vártam már, imádok ilyen részeket írni. Haha, örülök, ha az is tetszett. Igen, már Macy is ezt írta, úgyhogy akkor tényleg nincsen egyedül, mert már Te is ezt mondod!:')
      Nem szeretnék semmit se elárulni, már csak azért sem, mert mindent még én se tudok. De azért remélem, hogy bármi is legyen tetszeni fog, az rengeteget jelentene számomra.
      Borzasztóan köszönöm, hogy mindig kommentelsz, és elmondod a véleményedet, drága Pippám! <3333

      Millió puszi, Azy

      Törlés
  5. Drága Azy!
    Amit az előző kommentemre válaszoltál, nagyon jól esett, hogy neked elmondhatom a bajomat :) Ebből is látszik, hogy csodálatos ember vagy! Viszont én nem szeretnélek ezzel terhelni, csak a szokásos tinédzserproblémák (senki nem ért meg, mindennek én vagyok az oka stb...)
    A fejezet valami eszméletlen lett! Annyira édesek, hogy néha előbújik belőlük a kisgyerek. Ezzel a turnéval viszont nagyon megleptél, nem is számítottam rá. Egyre több izgalmat csempészel a történetbe, és így mi csak egyre izgatottabbak leszünk. :) Már alig várom a következő fejezetet!
    És kellemes nyarat kívánok Neked! :) <333
    Puszi, ~E

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága ~E!

      Jaj, ne viccelj, ez természetes! Hidd el, ez nem terhelés számomra, úgyhogy még mindig fent áll a lehetőség arra, hogy elmond, ha szeretnéd, még ha azok "csak" tinédzserproblémák is. <3
      Hűha, örülök neki, hogy sikerült meglepnem Téged ezzel a turnéval, és nagyon remélem, hogy azért még fogok tudni újdonságot mutatni.
      Neked is kellemes nyarat kívánok, és kimondhatatlanul köszönöm, hogy mindig megosztod velem a gondolataidat! :) <333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  6. Drága, drága Azy!
    Az első szó, ami most beugrott nekem a részről az az édes volt, szerintem ez az, ami a leginkább körülírja a fejezetet.
    Imádtam, ahogy húzták egymás agyát, viccelődtek, és komolyan hangosan felröhögtem egy-egy jelenet közben. Aztán meg Els (:D) bealudt ott, és jaj, Istenem, Harry meg befeküdt mellé, hát esküszöm kihalok. :D
    Egyre jobban imádom Haz karakterét.
    Viszont, ez a turnézós gondolat nagyon nem tetszik, mi lesz velük, és legfőképp mi lesz szegény Belennel? Aj, féltem őt.
    Nagyon várom a következőt, és kíváncsi vagyok, hogy mi lesz majd, ha Harry is felébred.
    Imádom, imádlak,
    J. <333

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, édes J.!

      Igen, igazad van, ez a szó tényleg elmond mindent, amit a részről tudni kell. Jaj, én meg azt imádom, hogy Te imádod! Annyira fantasztikus érzés olvasni, ha tetszett, mert tényleg mindig attól tartok, hogy édes, meg aranyos és minden, csak éppen unalmas. Úgyhogy most iszonyatosan megkönnyebbültem, köszönöm szépen!
      A folytatás pedig maradjon titok, úgyis hamarosan minden kiderül. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, és még inkább imádlak, amiért itt vagy nekem! <33333

      Rengeteg puszi, Azy

      Törlés
  7. Azy, Azy Azy!!

    Hát ez a rész nagyon aranyos lett, de komolyan, Imádom őket. Végre kicsit közelebb kerültek egymáshoz. Kíváncsi vagyok mi fog történni a turné alatt.
    Siess a következővel :)
    Puszi TAMI :D <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Tami!

      Komolyan?! Ennek nagyon örülök, és remélem, hogy a folytatásban sem fogsz csalódni! Köszönöm, hogy írtál! <333

      Puszi, Azy

      Törlés
  8. Drága Azym! :))

    Nos, mindenekelőtt szeretném megjegyezni, hogy bomba ez a kép Harry-ről (nekem valamiért egy nagymenő örökös jut eszembe róla :D)
    Én csak ismételni tudom magam: hihetetlenül tetszik! Nem tudom, hogyan csinálod, de minden eddigi blogod olvasása közben egy kicsit beleszeretek a férfi főszereplődbe, és nem igazán tudok elvonatkoztatni ettől a kis 'crush'-tól soha. :D Most is, Harry annyira kedves, és pimasz, pont, amilyennek lennie kell, és egyszerűen nem tudok mit tenni. :D
    Annál a beceneves-csimpaszkodós résznél nagyon jót nevettem, elképzeltem őket, ahogy ott megőrülnek a szobában. :D
    Most megint Els ( na jó, ne haragudj, de ez nagyon viccesen hangzik :D) és Harry a "kedvencem", de fogadjunk, hogy ha elolvasom a másik blogodon a folytatást, ott Avil-ékre fogom ezt mondani. /Mondd, hogy csinálod? :)/
    Nem húzom tovább az időd, de azt azért még elárulom, hogy ezt a történetet már sikerült annyira megszerettetned velem, mint az előzőt, és őszintén szólva nekem tetszik ez a turné ötlet, pont a sztori lényege miatt. Rettenetesen várom, mi lesz a továbbiakban. :D Ha teljesen őszinte akarok lenni, azt hittem, hogy Harry egy kicsit nyeglébb lesz, de szerencsére nem így lett és nagyon édes. :) /Hah, rajta kívül egy videó megnézése után mondtam Niall-re, hogy édes, remélem Styles ezt értékeli!:D/
    Na mindegy, a lényeg, hogy még mindig nagyon szeretem ezt a blogot, egyre jobban, csak tudnám, hova lehet ezt fokozni?

    <3
    xx Lu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Lum!

      De édes vagy, hogy ezt mondod! Nem tudom, így a képekről még soha senki nem jegyzett meg semmit, mondjuk azért, mert tök átlagos az összes, de azért örülök neki, hogy tetszik!:')
      Aaaaaahw, te jó ég, ezt el sem hiszem, most olyan szívesen káromkodnék örömömben, de inkább mellőzöm, és próbálom szép szavakkal kifejezni, hogy mennyire hálás vagyok. Komolyan mondom, most egyszerűen lesokkolódtam. Először is, eszméletlen boldoggá tesz, ha a szereplőt kedveled, ez iszonyú fontos számomra. És ahw, annak, hogy ezt már legalább annyira megszeretted, mint az előzőt, te jó ég, tudom, hogy unalmas vagyok, de komolyan rengeteget jelent, amiért így gondolod, mert csomó szempontból más ez a történetem, mint az előzőek! Köszönöm, köszönöm, elmondhatatlanul köszönöm, hogy itt vagy, és megosztod velem a véleményedet, azt sem tudom mivel érdemeltem ezt ki, egy csoda vagy! Tudom, hogy nagyon kevés válasznak, de tényleg annyira boldog vagyok, hogy csak ezt tudom ismételgetni! <33333333333333333333333333

      Millió puszi, Azy

      Törlés
  9. Szia, Azy! :)

    Ú, nagyon tetszik! *-* Nagyon aranyos, amit csinálnak, az egész kapcsolatuk, csak kár, hogy a háttérben ott motoszkál mindig valami, ami miatt nem lehet felhőtlen az öröm... :\ Remélem, ez is eljön hamar! :) Szépen írsz, viccesen és választékosan! :) Sok sikert, így tovább! Én mindig izgatottan várom a következő fejezetet, csak gondolj erre, ha bármikor megtorpannál! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!:)

      Ennek nagyon-nagyon örülök, és jól látod, igen, szeretném is, ha ott motoszkálna az a valami, így jobban imádok írni. Iszonyú drága vagy, amiért így látod, köszönöm szépen! Gondolni fogok, ha megtorpanok, mindig visszaolvasom a kommenteket, pont az olyanokat, mint a Tied, és ezek erőt adnak! Úgyhogy hálás vagyok, amiért írtál! <3333

      Puszi, Azy

      Törlés
  10. Ez nagyon jó lett, gratulálok! Hihetetlenül tetszett ez a rész pont mint a többi! Az előző bejegyzést én írtam, csak véletlenül az unokatesóm nevével, szóval azt ne vedd figyelembe! Csak elszeretném mondani, hogy nagyon örülök, hogy olvashatom a blogodat, ez a kedvencem, persze a többid mellett! Nagyon ügyes és tehetségws vagy, remélem sosem hagyod abba a blogolâst!!! :))) gratulálok!! :)) ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Kata!

      Nagyon szépen köszönöm, és rendben, már ki is töröltem, ha nem baj! :) Ah, de aranyos vagy! Én meg elszeretném mondani, hogy nagyon örülök, amiért Te pedig olvasol, és ha sikerül valami kis jót okoznom azzal, hogy írom, már megéri ! Rettenetesen köszönöm, ez a komment most valami... te jó ég, eszméletlen aranyos lett, de tényleg! <33333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  11. Szioooka!
    Huu, ez a rész is nagyon tetszett, akárcsak az eddigi összes. Örültem, hogy több benne a párbeszéd, remélem lesz még így :) Szintén tetszett Harry és Els játszadozása, végig vigyorogtam az egészet. Nem tudom miért, de naon kíváncsi vagyok lesz-e valami azon a bizonyos premieren, avagy mégsem, és, hogy mi lesz Harry távolléte alatt.
    Nagyon tetszik a sztori, ügyessssss vagy, csak így tovább ;)
    Ölel,
    BMG.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága BMG!

      Örülök, amikor ilyet olvasok, köszönöm, hogy megosztottad velem, csodálatos érzés! És annak még inkább, ha sikerült "megvigyorogtatni" Téged! Sietek a folytatással, és remélem, hogy a folytatás is azért tetszeni fog! Köszönöm szépen, hogy írtál!:') <333333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  12. Drága Azym!

    Először is iszonyatosan sajnálom, hogy megint csak ilyen későn írok egy kommentet. Másodszor remélem azért nem vagy mérges, de ha bárhol és bármikor zavarlak nyugodtan szólj. Harmadszor pedig ez a rész..... te jó ég fantasztikus lett. Azt hittem az elején,hogy Harry megcsókolja Belent,de ahogy írtad az elején,hogy sokkal hamarabb történnek dolgok mint várnánk. :D És elhiheted várom azt a pillanatot,hisz Belen egy kicsit negatív (lássuk be valami közős van bennünk) , de megérdemli, hogy boldog legyen ezzel a kendős fiúval. :D És még azt is megértem, hogy nem akarod elkapkodni, de a blogod minden részére érdemes várni. :D Már nagyon kíváncsi vagyok, hogy ebből a "kis utazásból", de 100%-ig biztos vagyok benne, hogy csak jót fogsz. :) Ez már nem tudom hányadik pontom lenne, de olvastam a két résszel ezelőtti kommentemre a választ és..... nekem is végem lett. Nekem ilyeneket még senki nem mondott: "egy angyal vagy,egy földre szállt angyal vagy". Azt hiszem kéne egy pár zsebkendő. :) Drágám én olyan hálás vagyok neked,hogy azt el sem tudom mondani. Igaz, hogy nem ismerlek személyesen, de az írásaid, a beszélgetéseink minden. Oké tudom nagyon nyálasan hangzik, de egyszerűen nagyon gyönyörű vagy. Kívül és belül is. Nagyon szépen köszönök mindent annyira jó ember vagy és ez csodálatos. :) :,) No meg a történeteid, ahol vagy sírtam, amikor Louis kómában volt (remélem jól emlékszem), vagy nevettem pl. Belen és Harry aprócska játékán. :,) Nem tudok mit mondani csak azt, hogy nagyon nagyon köszönök mindent neked. :D ♥♥♥ Tudtad, hogy te adtál valahol legbelül egy erőt, hogy kezdjek egy új blogot? :D Pedig még szeptemberben azon voltam, hogy törlöm magam innen, aztán múltak a hónapok olvasgattam a blogjaid és pár hónapja én is neki álltam. Szóval nagyon köszönöm te csoda bogár. Na nem rabolom tovább a drága idődet. Várom a következő részt. :) <3 Sok-sok puszi és ölelés. :D :) <333


    ♥Chixi ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Chixim!

      Nehogy eszedbe jusson ilyesmiért bocsánatot kérni, a lényeg, hogy most itt vagy, de ha nem is lennél, ugyanúgy szeretnélek, és ugyanúgy hálás lennék már azért is, hogy olvasol, szeretném, ha ezt tudnád! És hidd el, sehol sem zavarsz, tényleg szeretek veled beszélni, és rengeteget jelent, amiért mindig érdeklődsz, hogy hogyan vagyok, és ilyesmi, komolyan eszméletlen édes Tőled! <3
      Az a rész - jó, persze nem csak az - hogy érdemes várni... Szent ég, el sem tudod hinni, mennyire boldoggá tesz. Néha, oké, elég sokszor úgy érzem, hogy ez a történetem iszonyú lassan indul be, és izgalmak sincsenek annyira benne. És hiába mondogatom, hogy ez egy másmilyen fanfiction, és nem olyanok a szereplők, hogy veszekedjenek, mégis kicsit hiányzik belőle. Na majd később!
      Igen, mert tényleg az vagy, nem viccelek. És itt egyedül én lehet hálás neked. Igen, és lehet, hogy most egymásnak "nyáladzunk", de nem érdekel. Mert tudnod kell, hogy igaz, hogy eddig is hihetetlenül támogattál, de az utóbbi időben csak még inkább. Nem tudom mivel érdemeltem ezt ki, őszintén nem. Rengeteg erőt adsz, mert nem csak az Olvasóm, hanem a barátnőm is vagy, ha szabad ezt mondanom, még így ismeretlenül is! És szerintem mindenkinek kellene egy olyan csodálatos ember a közelében, mint Te! Úgyhogy hálás vagyok érted! <333
      És az, hogy a történeteimet szereted... eszméletlen érzés. Engem pedig az tesz boldoggá, ha én tehetek valakit boldoggá! <3
      Te jó ég, tényleg? Oh, ezt nem is tudtam, de... iszonyúan fantasztikus érzés, ha az igaz, és valahol tudtam neked segíteni abban, hogy ne add fel! Hülyén hangzik, de büszke vagyok Rád! És itt most minden szempontból értem! <33333333333333333333

      Millió puszi és hála, Azy

      Törlés
  13. Drága, hihetetlen és eszméletlen Azym!
    Na jó! Nem találok szavakat, kész, vége, ennyi. Hogy tudsz ilyen jó, ilyen aranyos, ilyen édes és ilyen lehengerlő jeleneteket írni? Mintha egy valódi romantikus filmet láttam volna a szemeim előtt, eszméletlen. Szeretem ebben a történetben, hogy a főszereplő bár nincs teljesen megelégedve magával, mintha minden eltűnne Harry mellett, hiszen most gondolkodás nélkül a hátára ugrott, pedig állítólag "dagadt". Ez volt ebben a részben a legpozitívabb dolog. A változása. Abban még mindig száz százalékig biztos vagyok, hogy Harry szereti őt, ahogy ez abból is lejött, milyen félve mondta el neki, hogy elutazik. Na de az utolsó bekezdés... teljesen átértékeltem mindent és kellőképp elbizonytalanítottál. Mi az, hogy nem csak a játékban fog veszíteni? Mi lesz a turnén, ami szétrombolja a kapcsolatukat? Nagyon félek, tényleg egyszerre fut végig rajtam a jóleső és a kellemetlen borzongás. Nagyon várom a következőt, eszméletlen tehetséges vagy, nagyon irigyellek és minden egyes olvasót megérdemelsz. Ne izgulj, egyszerűen nem tudod elrontani! <333333
    Millio puszi és szeretlek <3 Xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, elképesztő és aranyos szerecsendiom!

      Jaj, de édes vagy, amiért ezt mondod, te jó ég! Csodálatos érzés ilyen reakciót olvasni, és azt is, hogy olyan, mintha egy romantikus filmet láttál volna, ahw, köszönöm-köszönöm! Nagyon igazad van ezzel kapcsolatban, de ennél többet nem igazán szeretnék mondani, mert ami azt illeti, ennek az egésznek még fontos szerepe lesz a továbbiakban. :)
      A végével pedig pont ez volt a célom, bár én teljesen úgy éreztem, hogy kissé gyenge "ijesztegetésnek" sikerült, azért boldog vagyok, hogy valamennyire mégis elérte a célját!
      Nagyon szépen köszönöm, amiért utólag is mellettem állsz, és írtál, ez rengeteget jelent számomra, és ezt most halálosan komolyan mondom, köszönöm tényleg mindent! Én is nagyon szeretlek! <333333

      Rengeteg puszi, Azy

      Törlés
  14. Drága, egytetlen, túl szerény Azym!

    Ez egyszerűen elképesztő, alig térek magamhoz! Fel nem foghatom, hogyan vagy képes ennyire édes és aranyos jelenetet írni, bár ehhez tehetség kell, ami kétségtelen, hogy Neked megvan. Az egészet magam előtt láttam, mintha éppen filmat néztem volna. Rettentően örülök annak, hogy Belen ennyire nyit felé, és ráadásul még a hátára is ugrott, amikor állítólag dagadt, vagyis a betegsége miatt csak azt hiszi hogy az és mivel jó védekezésnek gondolja igazából senkit sem enged magához közel még csak teslileg sem gondoljunk csak vissza arra amikor Harry először akarta megölelni. Akkor is ellenkezett most viszont kérlelés nélkül cselekedett úgy, ahogy. Ennek pedig rettetően örülök, mert ez azt is mutatja, hogy Harry pozitív hatással van rá, megváltozik a közelében, mintha nem egészen, de valamilyen szinten kicserélték volna, most például még a betegsége sem jutott az eszébe, ami számomra külön öröm. Nos, és szerintem Harry is érezhet iránta valamit, hiszen eleinte azt felelte nem tudja hová megy, végül vonakodva és félőn vallotta be, hogy túrnére mennek és hónapokig még csak látni sem láthatják egymást, hacsak nem az interneten keresztül. Szerintem a fiúnak is jelent valamit Belen, aminek nagyon, de nagyon örülök, hiszen az érzései – ha jól látom és vannak is puhább szálak a szívében – viszonzásra fognak találni, amit mind a ketten felfedik egymás előtt, hogyan is éreznek a másik iránt. Bár ebbe nem szeretnék nagyon belefolyni, mert nem biztos, hogy jól mondom, valószínűleg tévedek. Az utolsó bekezdés pedig még jobban megmosolyogtatott, ha ez ugyan lehetséges, egyszerűen elképesztő vagy! <3333

    Szorosan ölel,
    kriszty96

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Kriszym!

      Jaj, megint elkezdesz elárasztani a bókjaiddal, te jó ég, azt sem tudom mit mondjak, nagyon-nagyon aranyos vagy, ha komolyan így gondolod, most meg én maradtam szavak nélkül, mert tényleg rengeteget jelent, amiért így gondolod, köszönöm!
      Igen, pontosan! Nagyon jól látod, hogy Harry mellett képes kicsit máshogyan viselkedni, fesztelenebbül, boldogabban. Próbálom mellőzni a betegségét ezekből a részekből, hiszen nem szeretném az összes jelenetet elrontani azzal, hogy Belen csak szenved, és szenved... Nem szeretnék semmit se elárulni a folytatással kapcsolatban, már csak azért sem, már tök mindegy, mire erre válaszolok, már úgyis olvastad, haha! :)
      Nagyon-nagyon, sőt még annál is jobban köszönöm, amiért ismét írtál, ráadásul így utólag, el sem tudom mondani, hogy mennyire sokat jelent számomra, amiért biztos lehetek benne, hogy Te nem hagysz cserben, és mellettem állsz. Hihetetlenül hálás vagyok érte tényleg, Te vagy az elképesztő, szeretlek! <333333333333

      Rengeteg puszi & szoros ölelés, Azy

      Törlés