11. fejezet - Maradjatok Londonban!

Drága Olvasóim!

Ahogyan ígértem, itt is lennék a következő résszel, nagyon bízom benne, hogy el fogja nyerni a tetszéseteket. (Passzol a mostani időjáráshoz is.)
A sok-sok kedves szót most is irtózatosan köszönöm, nem tudom hol lennék nélkületek! Sokat jelent, hogy olvastok, várjátok a részeket, és mindig kiálltok mellettem! Imádlak Titeket!

Millió puszi, Azy

UI: A kommenteitekre holnap fogok válaszolni csak sajnos, de válaszolni fogok, ez biztos.
UI 2.: Ha bárkit is érdekelne, a vizsgáim jól sikerültek, megérte rájuk tanulnom!:)

Aznap este olyan jól aludtam, mint még sose. Attól féltem, hogy a vihar és a szokatlan környezet esetleg zavarni fog, de szerencsére nem így történt. És ehhez egyedül Harry ölelése kellett. Olyan biztonságérzetet adott, ami végig kísért, így nem aggódtam semmi miatt. Másnap reggel viszont pont ezért siettem el. Nincsen szükség rá, hogy újra találkozzunk, hogy ez megismétlődjön. Maradjon csak távol tőlem, úgy a legbiztonságosabb mindkettőnknek.
Nem vártam meg, míg felkelnek Marius-szal,  gyorsan összepakoltam a cuccaimat, rendet hagytam magam után, hívtam egy taxit és elmentem. Biztos vagyok benne, hogy megint lekaptak a fotósok, és mivel éppen ez volt a cél, jól jött ki, hogy Harry pulcsiját vettem fel. Eredetileg persze nem loptam volna el tőle, hiszen nem akarok kötődni hozzá, azonban már csak a látszat kedvéért is muszáj. 
Hazaérve ledobom a táskámat, ezzel párhuzamban pedig hatalmas sóhaj hagyja el a számat. Ledőlök a kanapéra, fejemet a párnába fúrom. Furcsán érzem magamat, a hasam görcsbe rándul, akárhányszor csak arra gondolok, ami tegnap este történt.
A telefonom csörgése zavar meg, mindösszesen pár másodperc erejéig van lehetőségem pihenni. Fintorogva nyúlok a készülékért, a képernyőre meredve veszem észre, hogy Jack hív. A hátamra fordulok, és felveszem, próbálom rövidre fogni a dolgot.
- Igen? - szólok bele rögtön.
- Neked is szia - válaszol némi éllel a hangjában. - Láttad a képeket?
- Milyen képeket?
- Na szerinted? - nevet fel, úgy tűnik nagyon boldog. Szuper, ezek szerint jó Harry jó színész, én meg... nekem nem kellett megjátszanom magamat. - Címlapon még nem láttalak titeket, de ami késik nem múlik.
- Pedig életem vágya volt, hogy velem legyenek tele a pletykalapok - siránkozok cinikusan.
-Az a csók, hihetetlen! - folytatja az áradozást. - Mintha tényleg valóban szerelmes lennél! Elég megnézni a tekintetedet a képeken!
- Oké, köszi, hogy szóltál erről, van még más is? - terelem el gyorsan a témát, semmi kedvem arról csevegni, hogy milyennek tűnök.
- Csak a szokásos programokat emailezném el neked délután, ha nem bánod. Néhány fellépés, illetve kaptál pár ajánlatot, hogy különböző márkák ideiglenes reklámarca legyél. Már szelektáltam, amiket érdemes megfontolni, azokat küldöm, rendben?
- Persze, meglesz - bólintok fáradtan.
- És a legutolsó, utána már tied is a nap... Szóval Twittere semmit ne írj ki Harry-vel kapcsolatban, egyenlőre a képek beszélnek. Holnap este még egy találkozót beiktattunk, csak hogy megerősítve legyen a mostani állapot. Utána pár hét szünet, megjelentek a Csodálatos Pókember 2. filmpremieren, ahol már úgy mutatkoztok be, mint egy pár. Szépen elmesélitek, hogy a közös dalokon dolgoztatok, amikor megkedveltétek egymást. Maximum ennyit, egy szóval se többet.
- Még jó, hogy forgatókönyvet nem írtok - jegyzem meg epésen, idegesít ez az egész helyzet.
- Rossz kedvedben vagy, úgy érzem... De ha már a forgatókönyvet említed, szeretném, ha Harry-vel feltűnő helyre mennétek a randitok alkalmával, és feltétlenül maradjatok Londonban!
- Hova mennénk, Hawaii-ra? - reagálok reflexből, de Jack nem értékeli.
- Belen, veled ma nem lehet beszélni - sóhajtja, és szinte látom magam előtt, ahogyan a homlokát vakarja. - Úgyhogy le is rakom, és kérlek ne felejtsd el átgondolni az ajánlatokat.
- Oké, minden meglesz, de kérhetek egy nagy szívességet még? - csapok még le gyorsan, mielőtt még véglegesen rám vágná a készüléket. - Tudnál szerezni három jegyet a Victoria's Secret Fashion Show-ra? - harapok ajkamba, lehunyt szemmel várom a választ, akár egy áldást.
- Ez miért az én dolgom?
- Kérlek, kérlek - ülök fel a kanapén. - Ez nagyon fontos nekem. Megígértem Lolának és Lorenának, szeretnék velük találkozni.
- Megnézem mit tehetek - ajánlja fel készségesen egy kis habozás után.
- Hűha, köszönöm szépen - fújom ki a bent tartott levegőt, iszonyú nagy megkönnyebbülés jár át.
- Viszont most lerakom, ma még hívlak - búcsúzik kedvesen. - Légy jó!
És mielőtt még válaszolni tudnék, megszakad a vonal. Boldogan teszem félre a telefont, még azért sem háborodok fel, hogy nem hagyott elköszönni, a barátnőimmel való viszonylag közeli találkozás feldobja a napom.
Eszembe jut, hogy anyuékkal is illene most már beszélnem, hogy elmondhassam nekik Harry-t, nehogy azt gondolják ténylegesen van valami, és kavarni kezdjenek. Tudom, hogy Jack valószínűleg arra kérne, senkinek egy szót se, de a családomnak és Lolarenának nem fogok hazudni.
Így következik egy jó fél órás magyarázkodás, kedély csillapítás, és a beszélgetés végére biztos vagyok benne, hogy anya ma nem hagy nyugtot Jack-nek. Szerencsére apa nincsen otthon, amikor telefonálok, így az a bomba majd később robban. Lolának és Lorenának csak annyit üzentek Hollyn keresztül, hogy a jövő heti bemutatón találkozunk, és mindent elmesélek részletesen, ne aggódjanak.
Ezek után Twitter-re is kiírom hogy ma laza napom lesz, posztolok egy képet a gyönyörű kertemről, bekövettek pár embert, és válaszolok néhány kérdésre. Úgy érezem, hogy mindent megtettem, amit úgymond a feladatomnak lehet hívni, tényleg szabad vagyok.
A szabadság könnyed érzése mindösszesen néhány percig tart, amint elillan, bármennyire se szeretném, de unatkozni kezdek. Nyilván ezer dolog lehet, amit ilyenkor csinálhatnék, azonban egyik sem tereli el kellőképpen a gondolataimat, folyamatosan azon kattogok, hogy mi lehet itthon a kaja. Harry-nél tartottam magamat, több órán keresztül semmit se ettem, de nem bírom tovább, másra sem tudok gondolni, minthogy éhen halok,
- Nem szabad enned, bírd ki - suttogom saját magamnak folyamatosan.
Felállok, azzal az elhatározással, hogy inkább a szobámban leszek, ott kisebb a kísértés. Azonban a tekintetem akaratlanul is a konyhára esik, nagyon nehéz tovább mennem. Ajkamba harapok, szememet lesütöm. Nem vagyok elég erős.
Szép lassan a szekrényhez vezet az utam. Kinyitom, bámulom azt a rengeteg mindent, ami benne van. Csoki, keksz, gumicukor, burgonyaszirom. Nyelek egyet. Pengeélen táncolok, úgy érzem, minél tovább állok egy helyben, annál kevesebb az akaraterőm.
Végül nem bírom ki,  benyúlok, kiveszek egy tábla csokit. Beleharapok, elkezdem magamba tömni, de még meg se rágtam, már töröm le a következő sort. És ez így megy tovább, nincs megállás, amint gyorsan megeszem az egyiket, utána másikat, nem állok le, szinte kieszem az összes édességet. Képtelen vagyok irányítani magamat. Evésroham tört rám, ami ellen nem lehet és nem is tudok tenni.
Fogalmam sincs mennyi ideig tart. Nem is számít, ami fontos, az az, amikor vége szakad. Mindent megettem, az ebből fakadó nyugodtság kétségbeejtően hamar elszáll, a helyét valami teljesen más veszi át. Valami rettenetes.
Tehetetlenül a hideg kőre rogyok, fejemben cikáznak a gondolatok, megkezdődik az önmarcangolás, az önutálat. Tudom, hogy ettől el fogok hízni, úgy érzem, már most öt kilóval több vagyok. És emiatt gyűlölöm magamat, tükörbe se bírok nézni.
Sokáig csak ülök, semminek érzem magamat. Egy üres alaknak, akinek még saját maga felett sincs uralma. Egy lánynak, aki folyamatosan csak csalódást tud okozni.
Könnyes arccal kelek fel, meg akarok szabadulni attól, amit magamba vittem. Tilos meghíznom, azt mindenki látná. Kiröhögnének és lenéznének. Velem szemben vannak elvárások, az egész világ figyel. Vékonynak kell lennem, vonzónak.
A mosdóba érek, remegve hajolok a vécé fölé. Ledugom az ujjamat a torkomon, mindent kihányok. Meredten bámulok előre, lehúzom a vécét, kiöblítem a számat, és fogat mosok. Összeszedem a bátorságomat, és tükörbe nézek. Alig ismerem fel, akit benne látok.

- Arra gondoltam elmehetnénk sétálni - veti fel az ötletet Harry, amikor meglát a házból kifele jövet.
Mikor elé érek, kicsit lelassítok, tudom, hogy mi következik. Ugyanaz, amit ezentúl mindig el kell játszanunk. Harry a derekamnál fogva közel húz magához és megcsókol. Nem tart sokáig, pusztán pár másodperc erejéig, utána kicsit eltávolodik tőlem. Azt hiszem oké, ennyi pont elég volt, de tévedek. Mert még egyszer megcsókol, ezúttal rendesen.
Voltak, akik megcsókoltak Harry előtt. Egész pontosan ketten. Az egyikőjükkel mindösszesen egyszer mentem randizni még mielőtt ismert lettem az egész világ számára. A másikukkal pedig... nem tudom, azt hiszem túl sokat ittam akkor, és akaratomon kívül összegabalyodtunk.
Azok a csókok nem voltak komolyak. Nem éreztem semmit.  De most...
Most csak arra tudok koncentrálni, hogy ne essek össze, karom emiatt csak bambán lóg mellettem, miközben az ő ajka finoman tapad az enyémre. Ujjával végig simít a bőrömön, amitől még a hideg is kiráz. Túl hamar ér véget, túl hamar szakad meg minden.
- Így még a rajongók is elhiszik - néz rám, mielőtt még bármit is kérdezhetnék.
Aha, hát persze, hogy azért csinálta, hogy hitelesebb legyen. Naiv és szánalmas vagyok, ha egy percre is az fordult meg a fejemben, hogy élvezhetné.
- Igen, szerintem is - motyogom halkan, próbálom elrejteni, hogy legszívesebben már most elmenekülnék innen.
Rosszul kezdem magamat érzeni, a hasam apróra zsugorodik, a torkom elszorul. Kihasznált és csalódott vagyok. Nem hibáztatom Harry-t, amiért valójában nem lenne képes belém szeretni. Nem hibáztatom, amiért nem tart vonzónak, amiért mindent csak a média miatt csinál. De attól még hogy nem haragszom, bánt és fáj. Éppen ezért csendben szállok a kocsiba, nem szólok egy szót sem. Nem akarok beszélgetni, nem akarok jópofizni. Ha túlságosan is elkezdem azt hinni, hogy ez valós lehet, még jobban összetörök, mert sose lesz az. Ez csak színjáték.
- Hova lenne kedved menni? - kérdezi Harry, nem vesz észre semmit a bennem lezajló harcokból.
- Sehova - válaszolom, nem érdekel, ha bunkónak tűnök.
- Tessék? - lepődik meg. Pirosat kapunk, így összeráncolt szemöldökkel felém fordul, nem ért. Hát persze, hogy nem.
- Sehova nincs kedvem menni - nézek rá. - Viszont sajnos kell, nincs választásom.
Látom, hogy megbántom a szavaimmal, azonban a világért se mutatná ki. Inkább némán lenyeli a sértettségét, még így is próbál kedves lenni.
- Nézd, tudom, hogy ez most egy szar helyzet mindkettőnknek, de azt hittem a tegnap előtti este miatt...
- Igen? Mégis mit hittél? - támadok rá hirtelen. - Azt, hogy ennyi, boldogan megyek bele ebbe az egészbe? Hogy majd barátunk leszünk, és minden oké? - Harry szólna valamit, viszont a lámpa vált, az útra kell figyelnie, ezért folytatom. - Ez egy szar helyzet, igazad van. De nem akarok a barátod lenni, nem kell jó fejnek tűnni előttem!
Feszült vagyok az egész helyzet miatt, bánt, amiért a tudta nélkül folyamatosan elutasít. Dühöt érzek, amiért egy hazugság az egész. Tulajdonképpen most szakadt el a cérna, elegem van, és sajnos rajta tudom levezetni.
- Fogalmam sincs mi a bajod van - emeli feljebb ő is a hangját, szuper, sikerült felidegelnem. - Miért ne lehetnénk barátok, ha már ezt kell csinálnunk? Sokkal könnyebb úgy együtt időt tölteni, ha jól kijövünk, és a múltkor még úgy tűnt, ezzel te is így vagy...
- Nem érdekel, hogyan tűnt - vágok közbe.
Erre ő sem tud mit válaszolni, fel van háborodva, tisztán látom az arcán, hogy dühös rám. Mégsem szól semmit, magában mérlegel. Idegesen fogja a kormányt, valószínűleg azon gondolkozik, hogy most velem üvöltsön-e, vagy inkább maradjon továbbra is csendbe. Azt hiszem a második mellett dönt, hirtelen felindulásból egyszerűen megfordul a kocsival, átmegy a másik sávba. Vagy tízen ránk dudálnak, az én fejem pedig tompán ütődik az ablaknak a száznyolcvan fokos fordulat miatt.
- Megőrültél? Ez totál szabálytalan volt! - kapom felé a tekintetem ijedten. Nem érdekli, hogy mit mondok, eszeveszett sebességgel vezet, közben előcsúsztatja a telefonját a zsebéből. - Most még telefonálni is fogsz? Mondd csak, arra hajtasz, hogy elvegyék a jogosítványodat? - üvöltök rá.
- Belen, megtennéd, hogy kussolsz? - húzza fel a szemöldökét, szeméből pedig süt a szemrehányás.
- Hogyan beszélhetsz...? -  kezdenék bele, és folyatnám is, de belém fojtja a szót.
- Kuss már! - kiált rám.
Azt se tudom, hova megyünk, miért ilyen idegbeteg, és hogy miért ordítozik velem. Az egyetlen, amiben biztos vagyok, hogy ha ilyen tempóban vezet kifele a városból, hamarosan elhagyjuk Londont. Jack meg fog ölni.
Több, mint egy órán keresztül megyünk. Még mindig feszült, de mivel meg se szólalok, valamennyire lenyugszik. Az eső közben rákezdett, ömlik, mintha dézsából öntenék, hangosan kopog az autó tetején. A szélvédőt folyamatosan törölni kell, hamar besötétedik, Harry nem fázik, nem fűt, azonban én kezdek szétfagyni. Ráadásul egy olyan útra tértünk rá, ahol senki se jár.
Aztán egyszer csak a kocsi lelassul, Harry félreáll az autóval, és végleg megállunk
- Hajlandó vagy elmondani, mégis hova a szarba jöttünk? - pillantok rá kis idő múlva, még mindig nem vagyok hajlandó kedvességet erőltetni magamra.
- Ahj, basszameg - szitkozódik halkan, fejét a kormánynak üti.
Kérdőn pillantok rá, mikor nem akarja észrevenni, inkább rákérdezek.
- Harry?
- Azt se tudom hova akartam menni, csak vezettem - övezi ki magát dühösen.
Ez most komoly? Ez számára a nagy megoldás, ha valami gond van? Hogy vezet?
Inkább nem reagálom ezt le, elkönyvelem Harry furcsaságai közé.
- És? - húzom fel a szemöldökömet. - Megérkeztünk a világ végére körülbelül, miért nem fordulunk akkor vissza?
- Mert kifogyott a kurva benzin azért! - fordul felém ingerülten.
Csak pislogok, el sem tudom hinni, hogy ez most komoly.
- Szórakozol? - döbbenek le.
- Miért szórakoznék ezzel, mondd csak?
- Akkor vázoljuk a helyzetet, oké? - rázom meg a fejemet, ujjamon kezdem számolni a rossz tényezőket. - Kifogyott a benzin, több, mint száz kilométerre vagyunk Londontól, már majdnem kilenc óra van, és zuhog az eső!
- Jól látod - bólint, smaragdzöld szemeit az enyémbe fúrja.
- Tudod egyáltalán, hogy legalább hol vagyunk? Csak körvonalasan? - dörzsölöm meg a halántékomat, próbálok kinézni az ablakon, de semmi esély.
- Nem figyeltem az utat, már mondtam - rántja meg a vállát.
Már nem tűnik idegesnek, inkább a tehetetlenség gyötri.
- De mi az, hogy nem figyelted? - túrok bele a hajamba, tényleg nehezemre esik elhinni, hogy valaki ennyire idióta barom. - Teljesen elment az eszed? Még is, hogy a francba jutunk haza, elmondanád?
- Mit tudom én, majd felhívunk valakit, hogy jöjjön értünk, vagy megvárjuk, míg egy kocsi erre jön - válaszol ismét kicsit magasabb hangerővel, mint illene. - Megoldom - tárja szét a kezét.
- Kezdheted, zsenikém - bökök a telefonja felé.
Elkezdene telefonálni, de a térerő nagyon gyenge, így pár másodpercenként megszakad a kapcsolat.
- A picsába már - vágja a telefonját a hátsó ülésekre.
- Hát én is ezt mondom - sóhajtok, tényleg tanácstalan vagyok. - És az is fix, hogy én nem fogok kiállni az esőbe, hátha észrevesznek, és segítenek - teszem hozzá.
- Akkor megmondanád mit csináljunk? - emeli rám a tekintetét.
- Miért tőlem kérdezed, te vezettél ide! - hibáztatom. - Oldd meg, hogy hazajussak!
- Szép is lenne - morogja.
Nem mondok inkább semmit, így néma percek következnek. Nagyon remélem, hogy gondolkozik valami megoldáson, mert én nem fogom megtolni a kocsit, pláne nem ilyen esőben. Mélyet sóhajtok, kiövezem magamat, kicsit hátradöntöm az ülést, leveszem a cipőmet, és felhúzom a lábamat. Elkényelmesedek, hiszen úgyse szabadulok innen hamar.
Elkezdek a kialakult helyzeten gondolkozni, és ahogyan Harry-re nézek, aki tulajdonképpen magával küzd... nem is tudom, egyszerre csak elfog a nevetés. Egyre inkább, aztán már nem is tudom visszatartani. Vicces nézni, hogy ennyire szerencsétlen a sorsunk, és hogy Harry ennyire rosszul érzi magát miatta. És mégis mennyi volt az esélye, hogy ilyen megtörténhet? Semennyi. De velünk mégis megtörtént. Hivatalosan is szánalmasak vagyunk
- Örülök, hogy nevetsz, mert nem jutottam semmire, ami egy dolgot jelent - övezi ki magát Harry is, lerúgja a cipőjét. Úgy tűnik, mintha a hangulat oldottsága miatt, már ő is kevésbé lenne feszült.
Na, ekkor már tényleg lefogy a mosolyom, ajkamba harapva nézek rá. Tudom, hogy mit fog következni, mégis rákérdezek.
- Mégpedig?
- Ma itt éjszakázunk. 

36 megjegyzés:

  1. AzyAzyAzyAzyAzyAzyAzy! :)

    Pont akkor került fel a rész, amikor az előző bejegyzéshez írtam. :D Így tulajdonképpen már nem is kellett várnom.
    És tudod mit? Imádtam. Ahogy az előző részeket is mind, egytől egyig.
    Az egymást követő részek..ahj, nem is tudom igazán megfogalmazni most a gondolataim. Tökéletesen fel van építve ez az egész, és egyetlen rossz szót sem tudnék mondani-nem mintha akarnék.
    Ne haragudj, de..kész, kifulladtam. Borzasztóan megkedveltem Belen és Harry történetét, és valahol úgy érzem, ha ismét "visszatérnek az életembe", könnyebben fogom átvészelni az elkövetkezendő időszakot. Ezért pedig neked jár egy hatalmas köszönet. :)

    Huh, és még mielőtt elfelejteném! Már az előzőnél is akartam mondani, hogy tetszik, de most viszont meg is teszem: imádom az új dizájnt. Szép és letisztult. :) Az előző pedig pont azért tetszett mert merészebb volt, kissé harsány. Egyébként: valahogy ilyennek érzem Belent is. Mármint, hogy sűrűn változtatja a látásmódját. Hol megbújik, hol kitör belőle minden gondolat. Na mindegy, ez csak egy kis mellékes megjegyzés. :D

    Tehát még mindig nagyon-nagyon szeretem a blogod, és remélem sokáig élvezhetem a történeteket!:)

    xx Lu

    u.i.: Ma reggel már elvonási tüneteim voltak, így hát megpróbáltam behozni a lemaradásomat az Engedj el c. blogon. Őszintén szólva, szégyellem magam, amiért még oda se szagoltam, amióta elindult. Így viszont volt alkalmam olvasgatni valamit reggel tanulás előtt. Nem írnék róla sok mindent most, mert majd ott megteszem később! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Lu!

      Először is hidd el, én vagyok a legboldogabb, ha nem kellett várnod a részre, és csak még inkább, ha még imádtad is! El tudod képzelni milyen érzés ezt olvasni? Elárulom neked, hogy valami fantasztikus!
      Az pedig, hogy szerinted tökéletesen van felépítve az egész.. Ezt még furcsább hallani, hiszen mindig spontán írok, és gyakran érzem úgy, hogy szétesik a történet, és nem vezet sehova. Úgyhogy köszönet, amiért most valamennyire megnyugtattál!
      De édes vagy, te jó ég! Most ezzel jelenleg én is megvagyok elégedve, ami furcsa, mert én csináltam, de jól esik a tudat, hogy neked is elnyerte a tetszésedet. Igen, ezzel tökéletesen egyetértek, Belen az egyik percben heves és bántóan őszinte, aztán pedig csendesen szenved, és nem szól semmit. Mellékes megjegyzés, amit rettenetesen értékelek, úgy imádom tudni, hogy mit hogyan lát.!
      Én pedig még mindig nagyon-nagyon hálás vagyok, amiért folyamatosan írsz nekem, és támogatsz, egy csoda vagy! <333

      Millió puszi, Azy

      UI: Ne viccelj, ne szégyelld emiatt magadat! Akkor olvasol tőlem, ha csak kedved van, nem kényszer! Viszont valami... te jó ég, ki se tudom fejezni, nincs rá jó szó, hogy mennyire hálás vagyok, hogyha azt is olvasni fogod! Köszönöm, köszönöm! <33333

      Törlés
  2. Ááááá, Azy!
    Hiányoztál már, de komolyan. :D
    Imádtam, ittam minden egyes szavát, tényleg, valami elképesztő hangulatot varázsoltál ide, aminek pedig most még inkább örültem, hogy Harry-nek végre volt egy cseppet nagyobb szerepe is, és bírom, hogy ilyen laza. Egyébként úgy érzem, Haz jelenlétében mintha Belen is kissé oldottabb lenne.
    Jaj, imádom, ahogy az érzelmekkel bánsz, és Bel-t még mindig elképesztően sajnálom a problémái miatt. Jut eszembe, azt a részt is teljesen átélhetően adtad vissza, azért őszintén remélem, hogy semmiféle saját tapasztalat nem játszik közre. <3
    Őszintén imádtam, mert már kezdtek jelentkezni nálam az Azy-elvonási tünetek. És ha ilyen nem létezik, akkor most én megalkotom. :D
    Imádtam, imádlak,
    J. <33

    U.i.: Feltűnt, hogy minimum hatszor leírtam az "imádom" szót? :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága J.!

      Nekem is Te, hidd el, olyan jó tudni, hogy a szünet után is mellettem maradtál, és ugyanúgy olvasol! Komolyan? Azta, ezt valami fenomenális érzés olvasni! Azt hiszem akkor mostantól azon leszek, hogy még több szerephez jusson, eddig tényleg csak futólag tűnt fel!
      Én meg imádom, hogy imádod, egyszerűen nem bírom abbahagyni a mosolygást, amikor a véleményedet olvasom! Ne aggódj, semmiféle tapasztalatom nincs! <3
      Olyaaan édes vagy, köszönöm, köszönöm, köszönök neked mindent! <3333

      Imádlak, Azy

      UI: Igen, és köszönöm! <33

      Törlés
  3. Drága Azy!
    Először is gratulálni szeretnék a vizsgáidhoz! :)
    Másodszor, ez a rész valami eszméletlen lett! Ez az egy hónap nekem olyan volt, mint az örökké valóság, de azt mondom megérte várni, mert fantasztikus lett! Már én is nevettem szerencsétleneken, és úgy várom a kövit, mert tudom, hogy abba is lesz valami izgalmas - mint ahogy eddig az összesbe. Szóval csak így tovább! :) <333
    Puszi, ~E

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága ~E!

      Nagyon szépen köszönöm! :)
      Nekem is, hiszen annyira hiányzott már, hogy írhassak, így nagyon jól esett újra bepötyögni a sorokat! Boldoggá tesz, hogyha sikerült megnevettetnem Téged! Remélem a következő sem okoz majd csalódást! Hálás vagyok, hogy ismét írtál! :') <3333

      Puszi, Azy

      Törlés
  4. Éééés itt is vagyok!:))
    A résszel kapcsolatban: Wow! Végre Belen leszedte egy kicsikét Harry fejét,félreértés ne essék,én imádom Harry-t,de azért na.:D A lényeg,hogy ismét csodálatosat alkottál,ami nem meglepő,hiszen nem találkoztam még olyan munkáddal,ami ne lenne tökéletes.Siess hamar a következővel!xxBo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Bo E.!

      Hahaha, akkor örülök, hogy az a része tetszett neked, bevallom, én is úgy éreztem, hogy Belen-nek néha ki kell adnia a gőzt! A lényeg az, hogy Te itt vagy, és ilyen túlzóan édes és elképesztő dolgokat mondasz nekem, amiket meg se merek ismételni, annyira hihetetlen, hogy valaki így gondolja! Sietek, ígérem, és köszönöm, hogy itt vagy, és írsz nekem! <3333

      Millió puszi, Azy

      Törlés
  5. Nagyon jóóóó!!Tetszenek Belen visszaszólásai a menedzserének és amikor veszekedtek Harryvel izgatottan vártam a végkimenetelt.Mikor megtudtam hogy ott maradtak és kifogyott a benzin én szinte szakadtam a röhögéstől,mert hát ilyen szerencsétleneket.És alig várom hogy mi fog kisülni a kocsiban töltött éjszakázásból.Egyszerűen fantasztikus,szerintem ez eddig a legkedvencebb részem.

    xoLucy

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Lucy!

      Boldoggá tesz, hogyha tetszett a rész, és Belen visszaszólásai, illetve a veszekedés is jól jött ki, bevallom, féltem tőle, hogy elszúrom. Még nevettél is? Te jó ég, mennyire fantasztikus ezt olvasni, köszönöm, köszönöm, egyszerűen hihetetlen, hogy ez lett az eddigi legkedvencebb részed! <3333

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  6. Drága Azy-m ♥!

    Éreztem, hogy ebben a ramaty napban lesz valami jó, ráadásul dupla dózisban :3

    Imádtam a fejezetet, pontosan illett a hangulathoz ♥ :3 Szerintem, sőt biztos vagyok benne, hogy Harry is kezdi megszeretni Belen-t, csak az a bazi nagy egója nem engedi még magának se bevallani :/ Annyira de annyira együtt érzek Bel-el... Mondjuk én nem hánytatom magam meg semmi önmarcangolás, de rossz ezt olvasni :3 Annak örültem, hogy végre be mert olvasni Harry-nek :D Azt viszont végképp nem vágom, a göndörke miért akadt ki ennyire... Kis hülye :3 Az autós jelenet volt a kedvenc :D Hogy lehet ekkora ökör valaki, hogy csak megy meggondolatlanul, mint egy őrült? :3 Kíváncsi vagyok, mit fognak csinálni éjszaka... :D

    Tűkön ülve várom a folytatást ♥! További szép estét és pihenésben gazdag szünetet ♥!

    Love Ya,
    Mace

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Macym!

      Nagyon aranyos vagy, örülök, ha jó dolgot tudok okozni egy résszel. Igazán? Jaj, ezt iszonyú jó olvasni, köszönöm szépen! Nem szeretnélek befolyásolni, hiszen az a fontos, hogy Te hogyan látod a történetet! Nagyszerű olvasni, hogy Belent megérted, mégha - szerencsére - veled nem is történik ilyen. Igen, az nekem is az egyik kedvenc jeleneteim közé tartozott, egy élmény volt írni! Remélem a következő résszel nem fogok csalódást okozni, és iszonyú hálás vagyok, amiért ismét írtál, édes tőled <3333333

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  7. Imádott Azy!

    El sem hiszed mennyire vártam a részt...
    Levegőmet visszafolytva olvastam szinte végig. Csak úgy faltam a betüket, szavakat.
    Ááá, de irigylem most Belent... Zsinirban két éjszaka alszik Harry-vel, elsőéjszaka pedig az ölelésében. Én is megtudnám szokni. xD
    Jó volt ez a kis civakodás kettejük között, igy igazán megismerhetik egymást, és a valódi énjüket engedik a felszínre. Harry-ből kinézem, hogy az a típus, aki autóba szàll és addig vezet, amig lenyugszik.
    És Belen már megint önmarcangolásba kezdett... Szerintem ez az egész megjátszás csak rátesz egy nagy lapáttal a lelkiállapotára, és erősödni fog benne az érzés, hogy mindenki csak muszályból van mellette, akárcsak Harry. Félek ez még nagyon össze fogja törni a kicsi szívét...
    Annyira boldog vagyok, visszatértél. Nagyon unalmasak voltak a hétvégéka részek nélkül. xxx

    Gratulàlok a vizsgákhoz!

    Nagy ölelés, Jule.xx

    Ui: rettenetesen várom a folytatást.xD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jule!

      Te pedig el sem hiszed, mennyire vártam, hogy olvashassam róla a véleményedet! Ami azt illeti, nem zsinórban, hiszen a kettő között eltel egy nap! Haha, amúgy teljesen megértelek, én is meg tudnám szokni. Pontosan, ezt nagyon jól látod, amikor civakodnak vagy veszekednek, akkor legalább őszinték, biztosan nem hazudnak. És azt is tökéletesen látod, hogy Belen helyzete csak romlik ezzel. Ennek lesz majd végkifejlete is, remélem nem fogsz csalódást okozni majd vele! Én pedig annyira boldog vagyok, amiért visszatérhettem, és örömet okozhatok, és hogy olvashatom a gondolataidat! Szeretném megköszönni, hogy megint írtál, nem is tudom már hogyan tudnám viszonozni! <33333333

      Köszönöm szépen! :)

      Puszi és nagy ölelés, Azy

      Törlés
  8. Szia!
    Nagyon jó lett a rész és megérte várni rá 1 hónapot. Hamar köviiit!!
    Pusszy D.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Nagyon örülök, amiért így látod! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  9. Ez nagyon király rész lett ;-) megérte várni rá imádom remélem sietsz a következő résszel mert én már most izgatott vagyok :-D siess a kövi résszel :-P szeretés van <3 :-P

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Köszönöm szépen, egy öröm olvasni, hogy így gondolod, és ígérem, hozom, amint tudom! <33 :)

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  10. Drága, egyetlen édes Azym!

    Első körben gratulálni szeretnék a vizsgáidhoz, örülök, hogy minden sikerült!:) Másodszor pedig szeretnék bocsánatot kérni, amiért így elhanyagoltam a blogot. Idejét sem tudom, mikor írtam kommentet, és ezt nagyon sajnálom. Te mindig biztatsz, minden résznél ott vagy, amiért nem tudok elég hálás lenni. De most már itt vagyok, és minden résznél itt is leszek!:)
    El nem tudok képzelni, mekkora felüdülés volt végigolvasni. Azt sem tudom, mikor olvastam utoljára - talán a te részeid voltak az utolsóak- hiszen a tanulás most mindennél előbbre való. Kikapcsoltam, ha csak pár percre is, de sikerült ellazulnom, és ezt köszönöm Neked!
    Ez az egy hónap semmit sem változtatott rajtad: még mindig eszméletlenül írsz. Mindig magával ragadnak a részek, kiszakítanak a monoton hétköznapokból, és ezt sohasem fogom tudni megunni. Imádtam ezt a részt is, akárcsak a többit, és még inkább át tudtam érezni, ahogyan kinéztem az ablakon és láttam, hogy esik az eső.:) All in all, imádtam Belen és Harry civakodását, Harry kétségbeesett tétlenkedését, az egész rész hangulatát. Csodálatos volt.:)
    Nagyon örülök, hogy visszatértél, és tényleg sikerült pár fantasztikus percet okoznod ezzel a résszel.:)
    Ne felejtsd, hogy csodálatos az, amit csinálsz, és te vagy az egyik olyan bloggerina, aki mindig le tud nyűgözni.:)<33

    Millió puszi&ölelés,
    Bella

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, egyetlen, édes Bellám!

      Nagyon szépen köszönöm! Másodsorban eszedbe se jusson bocsánatot kérni, hiszen ez a blog egyáltalán nem kényszer, akkor írsz vagy olvasol, amikor szeretnél! Én pedig nem azért írok neked, mert elvárom, hogy Te is így tegyél, ezt ne felejtsd el! <33
      Boldog vagyok, ha fellendülést és kikapcsolódást tudtam okozni, ez hihetetlen nagy szó számomra, én köszönöm, amiért olvasol!
      Aaaahw, de drága vagy, köszönöm, köszönöm! Ez az egész, amit most írtál a részről, egyszerűen levett a lábamról. Hihetetlen, amiért így látod, amiért pont TE gondolod így, van fogalmad róla mekkora megtiszteltetés ez számomra? Hatalmas!
      Én pedig nagyon örülök, hogy Te is visszatértél, ezt iszonyúan köszönöm neked! Köszönöm, imádlak, de komolyan! <33333

      Millió puszi & ölelés, Azy

      Törlés
  11. Kedves Azy!
    Nem rég kezdtem el olvasni a blogodat, és nagyon elnyerte a tetszésemet! :) Sokan ajánlották már, hogy nézzek be a blogjaidba, de eddig nem igazán volt időm, se kedvem. De iszonyatosan jó a történet!:) Szinte faltam a soraidat, és teljesen bele tudtam/tudom magam élni Belen helyzetébe.
    Csak így tovább! Plusz egy olvasóval bővült a blogod ;)
    XO. Lilly

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Lilly!

      Ennek igazán örülök, és akkor köszöntelek a blogon, hálás vagyok, hogy nem mentél el, és szántál rá időd! Ahw, nem tudom, hogy kik ajánlották, de ezúton is rettenetesen köszönöm nekik! Boldoggá tesz, ha bele tudtad magadat élni, ez hatalmas bók számomra! <333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  12. Drága-drága Azym!

    Ahogy már a másik kommentemben leírtam - az Avriles blogodnál - nagyon de nagyon boldog vagyok, hogy újra olvashattam tőled részt és hogy újra neked írhatok! ;)
    Érdekes volt ez a rész tele váratlan fordulatokkal. Reméltem én is, hogy az este után kicsit oldottabb lesz a hangulat köztük, de hát ez nem így történt. De ha jobban bele gondolok ez annyira nem is nagy baj, mert szeretem az ilyen huza-vonás dolgokat mert így csak még izgalmasabb lesz!!
    Rossz volt olvasni, hogy milyen bűntudatot okoz neki az,ha eszik na meg az amit utána csinál... Sajnálom. De te mint jó írónő ezt is remekül leírtad! ;) A veszekedésük is tényleg egy hülye helyzet volt, és csak remélni merem, hogy az a tény hogy még sok-sok órát összezárva kell eltölteniük az nem a legrosszabbat, hanem a jobbik énjüket fogja kihozni belőlük! Várom a folytatást!
    Gratulálok a jó vizsgaeredményekhez remélem mostmár lazább lesz a suli neked! Ja és hogy vagy drága Azym? :)

    Puszil, Pippád!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága-drága Pippám!

      Én pedig nagyon, de nagyon boldog vagyok, amiért újra írhattam, és amiért Te újra olvasol! <3
      Nem tudom, hogy most akkor ez rosszat jelent vagy jót, de őszintén reménykedem az utóbbiban! Belen helyzetét tényleg jól látod, egyszerűen borzalmas, amit magával tesz, de a történet során ez még változni fog, ne aggódj!
      Nagyon-nagyon köszönöm neked, amiért mindig írsz, mindig érdeklődsz irántam, és még mindig olvasol! Ez valami elképesztő, fel sem tudom fogni, hogy miképpen lehetsz ilyen édes, mi késztet erre! Mindenesetre borzalmasan hálás vagyok, remélem ezt tudod! Köszönöm szépen, én is ebben reménykedem! És jól vagyok, remélem Te még ennél is jobban! Tényleg imádlak, köszönök mindent!<3333

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  13. Drága Azy!
    Imádlak! De tényleg! Ide is hoztál részt...ahhw! *-*
    Nagyon tetszett! De az a rész nem, mikor Belen megint Azt csinálta.....
    Mivel bele tudom élni magam a történetbe, ezért azt is úgymond "láttam"...
    És itt a végén, engem is elkapott a nevetés. Az időjárás is megegyezik az ittenivel. :/ De azért remélem haza tudnak majd jutni. :D
    Nagyon várom a kövit! *-* :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Upsz! Még annyit, hogy az új kinézet meseszép! Ez az, amire annyit vártál? Nagyon tetszik! Csak ennyit akartam. :D :)

      Törlés
    2. Drága Adri!

      Én is imádlak! Olyan felemelő érzés olvasni, amikor ennyire édesen reagálsz a dolgokra, mert így úgy érzem, tényleg tetszik, tényleg sikerült vele örömöt okoznom! Az pedig, hogy bele tudod élni magadat... elképesztően nagy bók számomra, köszönöm! Ahogyan azt is, hogy ismét írtál, ez valami hihetetlen aranyos tőled!
      Nem, sajnos az már nem fog megérkezni, ezt én csináltam, de rettenetesen boldog vagyok, ha tetszik! <3333

      Puszi, Azy

      Törlés
  14. Kedvesdrága Azym!

    Hosszas kihagyás után sem felejtkeztél meg rólunk, hűséges olvasóidról! Megérte a sok várakozás, hiszen egy izgalmas, aranyos és gyönyörűen megfogalmazott fejezetet ajándékoztál nekünk.
    Lélegzetvisszafojtva olvastam a sorokat, melyek teljesen elrepített a képzelet gyönyörű világába. Annyira,annyira jó volt!! :)

    Ölel,
    Tara (~Louise)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedvesdrága Tara!

      Persze hogy nem, ha kések a résszel, kommentekkel, vagy bármivel, én sosem fogom elfelejteni azokat, akik várják a részt, a történet befejezését! És ezt most komolyan mondom, rengeteget köszönhetek nektek, Olvasóknak! <3
      Jó érzés olvasni, ha tetszett a rész, ha örömet tudtam okozni! Köszönöm, amiért írtál, aranyos vagy! <33333

      Puszi, Azy

      Törlés
  15. Drága, egyetlen, fantasztikus Azy!

    A legesleg szörnyűbb olvasód ír neked most kommentet. Nagyon sajnálom, hogy nem írtam, de őszíntén szólva nem akarlak nagyon zavarni.Tudom, hogy elképesztően elfoglalt vagy. A rész pedig (mint mindig) fantasztikus lett. Annyira bele tudom élni magam,mintha csak én lennék a főszereplő. Jó is lenne pláne, ha Harryvel lennék.;) :D csak viccelek. Egy szóval várom a következő részt. Kíváncsi vagyok mi történik éjszaka.:D Amúgy iszonyatosan gyönyörű és nagyon kedves, aranyos lánynak talállak. Egy nagy kincs vagy, az ilyen embereket kéne mindenkinek megőrizni. Nagyon örülök,hogy most is ilyen váratlan fordulatokkal teli, izgi részt írtál. Egyszerűen minden féleképpen nagy rajongód lettem,aki felnéz a példa képére. Na jó nem fárasztalak tovább. Tudom sokszor kicseszettül unalmas századjára ugyan azt olvasni. :) Sok- sok puszit küldök innen is. Vigyázz magadra. <3 ♥♥♥

    Chixi

    U.i: ha esetleg így nem tudnád (ami valószínű) Dórci voltam, csak nevet változtattam. :) ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Chixi!

      Azt hiszem hamar hozzá fogok szokni ehhez a névhez, hiszen nagyon tetszik. Eszedbe se jusson ilyet írni, nem vagy a legszörnyűbb, szörnyű se, sőt, az egyik legédesebb, legaranyosabb, legkitartóbb és támogatóbb vagy, ezt ne felejtsd el! Sosem zavarsz, és bár igaz, hogy eléggé jövök menek, és nincs sok időm a gép előtt, azért, ha oda kerülök, akkor biztosan nem lesz teher, hogy veled beszélgessek!
      Jaj, te jó ég, szerintem nem is sejted milyen fantasztikus érzés azt olvasni, hogy bele tudtad magad élni, hogy olyan, mintha Te lennél a főszereplő, nem is igazán tudom, hogy lehet-e ennél szebb bókot kapni! Ó, ne mondj ilyet, mert már így is totálisan elérzékenyülök a kommentedtől, de ez csak rátesz egy lapáttal, el sem hiszem, hogy így gondolod! Nem fárasztasz, és nem unalmas, ezt sosem fogom megunni, leírhatatlan érzés! Mindent köszönök, egy igazi angyal vagy, vigyázz magadra Te is, és remélem, hogy jól vagy! <333333

      Millió puszi, Azy

      Törlés
  16. Drága, édes, kedves Azym!
    Annyira örülök ennek a résznek, hogy az hihetetlen, de komolyan! Ahhoz képest, hogy Londonban kellett volna maradniuk, kicsit túlfeszítették a határokat, nemde? Vicces, hogy egy ilyen szituációnak körülbelül egy a millióhoz az esélye én mégis képes vagyok elhinni és kész tényként elfogadni, hogy ILYEN LÉTEZIK! Neked ez is sikerült.
    Amúgy csak én vettem észre - nem olvasok el a többi kommentárt - vagy a többieknek is feltűnt, hogy Harry elég szélsőséges? Én simán el tudom képzelni, hogy szerelmes Belenbe, csak amiért a lány elrejti az érzelmeit és ellenszenves, azért ő sem mer lépni, mi több, egyenesen esélytelennek tartja, hogy a lány kedvelje. Tévedek? Jaj, tuti, hogy nem fogod elmondani itt :( Akkor lelőnéd a poént :)
    Gratulálok, ismételten és sokadjára a vizsgáidhoz <3
    Millio puszi Xx és alig várom a folytatást, nagyon szerelek <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, édes, kedves szerecsendiom!

      Tényleg? Ennek pedig én örülök nagyon! Haha, igen, egy kicsit eltértek a helyszínről, de ne félj, ennek még lesz folytatása. Én imádtam írni ezt a részt, hiszen úgy érzem, most tényleg ketten vannak, és tényleg közel kerülnek valamennyire egymáshoz. Ez nem kényszer.
      Hahahahaha, jaj, de édes vagy! Mindig félek tőle, hogy eléggé durván lehetetlen dolgokat írok bele, de aztán valahogy mégis úgy alakul, hogy én lerendezem magamban, hogy ebben a történetben, ez most kész, megtörténik, nem érdekel.
      ............... Nem tudom. Annyira furcsa, mert nem tervezgetem, nem formálom direktbe a szereplőket, ahogy esik, úgy puffan. Úgyhogy, ha sikerült egy ilyet észrevenned, az csak jó, és ahogyan elolvastam, rájöttem, hogy tökéletesen igazad van! Harry-nek vannak titkai, meg vannak dolgok, amiket viszont már tudok róla, ezek is közrejátszanak abban, hogy miképpen viselkedik.
      És igen, nem lövöm le a poént, ha nem haragszol, drága! És köszönöm a gratulációt! Mindent köszönök, felnézek rád - ezt tudod - és ezért sokat jelent a támogatásod! Nagyon szeretlek! <333333333

      Millió puszi, Azy

      Törlés
  17. Drága, imádni való Azym!

    Hű. Ismételten sikerült ezzel a résszel elérned azt nálam, amit folyamatosan, és egyszerűen imádtam! Megérte rá várni, ez biztos. Annyira imádom az egészet, a helyzetet, Harryt, Belent, de tényleg, és annyira hihetetlen, hogy -na azért nálam talán nem tesznek túl, de akkor is szerencsétlenek, Harry legalábbis, Belen pedig belekényszerült. Tényleg, nem tudok mit írni, hiszen eddig mindent leírtam, amit gondolok, és sajnálom, hogy többre nem telt tőlem! Annyira kíváncsivá teszel ezzel az egésszel, ahj! Legközelebb hosszabb kommentárt írok, ígérem, és sajnálom, de csak annyit tudok mondani, hogy imádom!<333
    Rengeteg puszi és szeretet,
    Vivian

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, imádni való Vivianom!

      És iiiigen, itt vagy Te is, akire szintén felnézek, hihetetlen vagy! Tehát külön köszönet, hogy egyáltalán olvasol és írsz! Én vagyok a legboldogabb, hidd el, ha sikerült örömet okoznom, ez sokat jelent számomra, szeretném, ha a történet olvasása élvezet lenni! Nem kell sajnálnod, hiszen az is, amit eddig írtál, kb egy világgal ér fel nekem! Köszönöm, köszönöm, köszönöm, amiért itt vagy, és támogatsz, nagyon imádlak! <33333333333

      Rengeteg puszi, szeretet, Azy

      Törlés
  18. Drága, egyetlen Azym!

    Rettentően sajnálom, hogy ide is csak most jutott időm írni, nagyon szégyellem is magamat miatta, de mint már említettem nagyon kevés az időm és az energiám az olvasásra nem, mintha ez elegendő mentséget jelentene. Nagyon sajnálom! Igyekszem bepótolni minden egyes részt, hiszen megérdemled a támogatást és hidd el nem ellened szól, hogy ennyire le vagyok maradva, ez csakis az én hibám!
    A rész egyszerűen fantasztikus volt, ami egyáltalán nem volt meglepetés a számomra, Tőled már megszoktam, hogy mindig mesés fejezetekkel lepsz meg minket, olvasókat. Belen… borzasztó volt olvasni, hogy ismét hánytatta magát, borzalmas volt és neki milyen rossz lehet átélni ezt az egészet, annyira mérhetetlenül sajnálom szegény lányt és már csak azt remélem, hogy ez a dolog minél előbb meg fog oldódni és leszokik erről a buta szokásáról vagy legalább ráveszi arra magát, hogy orvoshoz forduljon a betegéségével. Mindenképpen megérné, hiszen fiatal, tehetséges és akármennyire tagadja gyönyörű és kedves lány, bízom benne, hogy jó sorsot szánsz neki – tisztában vagyok azzal, hogy ezt nem fedheted fel, hiszen úgy nem lenne értelme a várakozásunknak, annak, hogy részről részre izguljunk, hogy ugyan most mi is fog történni. Harry és Belen veszekedése megmosolyogtatott, nem tudom miért de képtelen voltam letörölni a vigyort a képemről, pedig egyikük sem bánt kedvesen a másikkal viszont belőlem ennek ellenére is ezt az érzést váltotta ki. Az, hogy Harry annyira ideges lett és emiatt kiértek a városból, ráadásul még az benzinük is kifogyott nagyon elgondolkodtatott arról mi fg ezután történni és meg kell mondjam, mint mindig most is vannak tippjeim mi is fog történni, úgyhogy haladok is tovább – sajnálom, ha ez csigalépésben történik majd meg -, hogy megtudjam, hogyan alakul a két főhősünk kapcsolata. Egyszerűen csodás vagy! Továbbra is sok-sok szerencsét és ihletet kívánok Neked és kérlek, nézd el nekem ezt a borzalmas és értelmetlen megjegyzést! <3333333

    Szorosan ölel,
    kriszty96

    VálaszTörlés