Drága Olvasóim!
Itt is lennék, újra visszaállva - remélhetőleg - a rendszeres szombattal. Aki nem olvasta volna az előző bejegyzésemet, azoknak mondom, hogy tényleg köszönöm, hogy már több, mint 200 feliratkozó van, illetve a rengeteg kommentet is, amikre még ma (vagy legkésőbb holnap) szeretnék válaszolni! Mindent köszönök, imálak Titeket, és remélem tetszeni fog a rész!:)
Annyi puszi, mint égen a csillag, Azy
UI: Azt hiszem még sosem írtam ilyen rövid részt, sajnálom, most nem ment több.
Viccelődni nagyon elhamarkodott dolog volt, nem gondolta komolyan egyikünk sem, hogy tényleg megtörténik az, ami... Nos, ami minket ismerve már várható lett volna. Vagyis az, hogy negyedóra elteltével nem tudunk tovább menni, mert egy forgalmi dugó kellős közepén ülünk. Valamilyen baleset történt előttünk az úton, így szinte kilóméteres sor húzódik. Se előre, se hátra. Másik út kizárva, eleve megfordulni se tudunk. Természetesen ehhez még hozzájön, hogy már besötétedett, mindketten fáradtak vagyunk, és ja, és ha kifelejtettem volna azt az apró tényt, valami csepegni kezdett az imént, és nagyon erős a gyanúm, hogy ez nem hó.
Itt is lennék, újra visszaállva - remélhetőleg - a rendszeres szombattal. Aki nem olvasta volna az előző bejegyzésemet, azoknak mondom, hogy tényleg köszönöm, hogy már több, mint 200 feliratkozó van, illetve a rengeteg kommentet is, amikre még ma (vagy legkésőbb holnap) szeretnék válaszolni! Mindent köszönök, imálak Titeket, és remélem tetszeni fog a rész!:)
Annyi puszi, mint égen a csillag, Azy
UI: Azt hiszem még sosem írtam ilyen rövid részt, sajnálom, most nem ment több.
- Mondd csak, te ezt szándékosan csinálod? - fordulok felé kíváncsian, próbálom lenyelni a mosolyom.
- Mit? - sóhajt egyet fáradtan, rám néz.
- Hányadik alkalom már ez? - nevetek fel. - Szinte mindig esik az eső, ha együtt vagyunk!
- Csak poénkodtam, amikor bepakoltam egy kisebb túlélő felszerelést - túr bele a hajába, ami rendesen megnőtt a turné alatt. Idegesen dobol a kormányon, még nem adta fel a reménykedést. Pedig a mostani helyzetünknél már csak az lenne abszurdabb, ha fél perc alatt az előttőnk kígyózó kocsisor megindul vagy felszívódik.
- Mulatságos vagy, amikor idegeskedsz - jegyzem meg szórakozottan, miközben arra utalok, hogy ő is pontosan ezt mondta nekem órákkal ezelőtt.
- Ez nem fog megmozdulni egy darabig - dől végül hátra az ülésen, lemondóan rázza meg a fejét. Úgy tűnik, meg se hallja, amit én mondok.
- Hát nem - konstatálom én is, kiövezem magamat.
- Ahj, pedig már azt hittem este Holmes Chapelben leszünk - kenődik el.
Csak most tűnik fel, hogy tényleg iszonyúan fontos lett volna neki, hogy még ma odaérjünk. Először rá akarnék kérdezni, hogy mégis miért ilyen fontos, de aztán inkább csendben maradok. A családja. Bele se gondoltam, hogy milyen régen nem láthatta őket, és ő velem ellenétben nem is tehetette meg. A hülye turné, aztán én... Minden összejöhetett neki.
- Holnap reggel már biztosan ott leszünk - próbálom megnyugtatni, és még egy mosolyt is megeresztek.
Bár arról fogalmam sincs, hogy ezt mégis hogyan tervezte, hiszen mindkettőnk családja egy helyen él, mégsem lehetünk egyszerre két helyen. Még nem beszéltük meg, hogy pontosan hogyan lesz az egész.
- Először menjünk a te családodhoz - javaslom, aggódva méregetem.
Haja kissé kócosan hullik a szemébe, egy nyugtalan mozdulattal tűri el. Rám pillant, mélyen a szemembe néz.
- Ugye nem csak azért mondod, hogy te lezárd a tied? - vizslat gyanakvóan. - Mert, ha igen, akkor...
- Nem - vágok közbe gyorsan. - Azért, mert veled ellentétben én nem fogok megőrülni, ha még egy ideig nem látom őket. Amúgy is azt gondolják, hogy Londonban ünneplek.
Nem tudja, hogy hihet-e nekem, úgyhogy óvatosan a keze után nyúlok, összekulcsolom a sajátommal. Jól esik, hogy meleg a keze, és perse szokásosan kiráz a hideg.
- Akkor köszönöm - mosolyodik el végül, hüvelyujjával végig simít a kézfejemen.
- És mivel fogjuk elütni az időt? - terelek inkább témát, oldani akarom a hangulatot.
- Fogalmam sincs - rázza a fejét, kicsit jobb kedvű, mint az előbb. Ő is kiövezi magát, leállítja a motort - Aki a mi történetünk írja, biztos nagyon jól szórakozik azon, hogy folyamatosan összezár minket.
- Akkor annak a valakinek nincs jó humorérzéke - teszem hozzá. - Egyébként mit fogunk csinálni? Nem tudom, te hogy vagy vele, de még a Teen Vouge magazinom se hoztam maggal.
Harry pislogás nélkül mered rám, aztán kiröhög.
- Hát, ha hiszed, ha nem, én sem hoztam magammal el a Teen Vouge magazinomat. Véletlen otthon hagytam húzza a száját gúnyosan.
- Tudod, hogyan értettem - forgatom meg a szemeimet nevetve. - Halálra fogjuk magukat unni.
- Játsszunk - veti fel az ötletet, és amikor értetlenül vonom össze a szemöldököm, elmagyarázza, mert azért a "játszás" eléggé tág fogalom. - Kérdezek tőled valamit, amire válaszolsz, aztán fordítva. Kötelező mindenre válaszolni.
Kapásból rávágnám, hogy nem, azonban még szerenécsre időben befogom a számat. Egy csomó dolog van, amire kíváncsi vagyok vele kapcsolatban. És valószínűleg a karácsonyi kapkodások közepette nem nagyon lesz időnk kettesben, amikor is kiszedhetném ezeket belőle.
Ezzel szemben viszont, ki tudja, ő mire kíváncsi...
- Egy kivétellel - harapok bele idegesen az ajkamba. - Egyszer nem kell válaszolni.
Kissé túl kétségbeesettre sikerült a kérésem, viszont muszáj adnom magamnak egy esélyt, hogy kitáncolhassak ebből.
- Rendben - bólint rá végül. - Kezded?
- Kezd inkább - rúgom le magamról a bakancsom, majd felhúzom a lábamat. Átkarolom a térdemet, megtámasztom rajta az államat, egyenesen Harry-re nézek. Szinte három másodperc alatt kitalálja mi az első dolog, ami érdekli.
- Ki volt az a srác, akibe bele voltál zúgva?
Bumm! A közepébe, semmi kertelés. Nagyon gyáva dolog rögtön az elején visszahátrálni?
- Harry - háborodok fel. - Ez nem fair!
- Miért ne lenne? - vigyorog még mindig. - Tök normál kérdés, úgyhogy ki vele!
Lesütöm a szememet, ég a fejem. Ráadásul érzem magamon a tekintetét, ami szinte éget.
Oké, ha megteszem, azzal... Nem tudom. Hogy mondhatnám el neki, hogy milyen régóta tetszik?
Tudod, Harry, már gimiben belédestem? De aztán, amikor megcsókoltad Zoeyt azon a francos bulin, feladtam a reménykedést? Hogy aznap este annyira borzalmasan éreztem magamat, hogy megtetettem? Hogy aznap este először kihánytam mindent? Hogy próbáltam olyan vékony lenni, mint ő?
Próbáltam megfelelni neked.
Az emlékek össze-vissza kavarognak a fejemben, azt sem tudom melyik a rosszabb.
"Először muszáj hangosan felnevetnem, látva az őrült fejüket, amiket folyamatosan vágnak. De a mosoly hamar az arcomra fagy, a háttérben meglátom Őt. Őt, amint Zoey csókolja. A lány karja a nyaka körül, szinte belecsimpaszkodik."
- Belen - érkezik valahonnan a távolból a hangja, ez döbbent rá, hogy hol is vagyok. Lehajtom a fejemet, nem akarok ránézni. - Mit mondtam? - simít végig a alkaromon, össze van zavarodva.
- Semmit - mondom halkan, lassan csóválom a fejem. Mély levegőt veszek, minden erőmet összeszedem, hogy ne sírjam el magam.
Nem, Harry valószínűleg ezt a részét soha nem fogja megtudni. Nem fogom ezt tenni vele, mert ahogy őt ismerem, saját magát hibáztatná. Azt hinné miatta lettem ilyen.
- Semmi baj, csak... - erőltetek magamra egy mosolyt, úgy teszek, mintha a egyszerűen csak elérzékenyültem volna a sok szép emléketől. - Te voltál - pillantok rá.
Nem válaszol, azt hiszem próbálja megemészteni a dolgokat. Hiába nyitja szólásra a száját, egy hang se jön ki belőe. Összeráncolja a homlokát.
- Bár biztosan nem emlékszel, de egy iskolába jártunk - segítek inkább neki, elmagyarázom, hogyan lehetséges. - Nem igazán vettél észre.
- Azt tudom, hogy egy helyre jártunk - tisztázza gyorsan. - Viszont...?
Na, most rajtam a sor, hogy összeráncoljam a homlokom.
- Mi? Honnan? - értetlenkedek.
- Jack - válaszol egy névvel, mintha egyértelmű lenne.
Nem, ez nem mond sokkal többet. Mióta van ilyen jóba vele? Tegnap is azt mondta, hogy "besztéltem Jack-kel". Mégis miért beszélgetnek ők ketten ennyire sokat? És miért pont rólam?
- El sem hiszem, hogy... - tér vissza az eredeti témára, hitetlenkedve igyekszik megemészteni a dolgot. - Ha akkor tudtam volna...
- Mindegy - zárom le, úgyis még fel fogja ezt az egészet hozni. Harry elfogadja, beleegyezően bólint. - Én jövök - jelentem ki határozottan.
Rögtön három kérdés ugrik be, és fogalmam sincs melyiket tegyem fel először. Mi folyik Jack és közötte? Miért tart a távolságtól? És legvégül az, ami egyszerűen nem hagy nyugodni: Mi volt Zoeyval? És mi volt azokkal a lányokkal, akikkel lekapták?
- Volt valakid? - bukik ki belőlem hirtelen. Hát, ez várható lett volna. Persze, hogy nem az igazán fontos dolgokra koncentrálok, hanem azokra, amik megnyugtatnának.
- Mármint? - vonja össze a szemöldökét, de a szája szegletében apró mosoly bujkál. Szórakozik velem! Szúros pillantást lövellek felé. - Nem - válaszol végül. - Olyanok nem, akik iránt tényleg éreztem volna valamit.
Akaratlanul is boldog mosoly kúszik az arcomra.
Nem szeretett előttem senkit. És pontosan ezért tettem jól, hogy egy szót sem szóltam neki arról, ami régen történt. Mert én sem szerettem előtte senkit. Nem fogom elrontani.
- Ez nem fog megmozdulni egy darabig - dől végül hátra az ülésen, lemondóan rázza meg a fejét. Úgy tűnik, meg se hallja, amit én mondok.
- Hát nem - konstatálom én is, kiövezem magamat.
- Ahj, pedig már azt hittem este Holmes Chapelben leszünk - kenődik el.
Csak most tűnik fel, hogy tényleg iszonyúan fontos lett volna neki, hogy még ma odaérjünk. Először rá akarnék kérdezni, hogy mégis miért ilyen fontos, de aztán inkább csendben maradok. A családja. Bele se gondoltam, hogy milyen régen nem láthatta őket, és ő velem ellenétben nem is tehetette meg. A hülye turné, aztán én... Minden összejöhetett neki.
- Holnap reggel már biztosan ott leszünk - próbálom megnyugtatni, és még egy mosolyt is megeresztek.
Bár arról fogalmam sincs, hogy ezt mégis hogyan tervezte, hiszen mindkettőnk családja egy helyen él, mégsem lehetünk egyszerre két helyen. Még nem beszéltük meg, hogy pontosan hogyan lesz az egész.
- Először menjünk a te családodhoz - javaslom, aggódva méregetem.
Haja kissé kócosan hullik a szemébe, egy nyugtalan mozdulattal tűri el. Rám pillant, mélyen a szemembe néz.
- Ugye nem csak azért mondod, hogy te lezárd a tied? - vizslat gyanakvóan. - Mert, ha igen, akkor...
- Nem - vágok közbe gyorsan. - Azért, mert veled ellentétben én nem fogok megőrülni, ha még egy ideig nem látom őket. Amúgy is azt gondolják, hogy Londonban ünneplek.
Nem tudja, hogy hihet-e nekem, úgyhogy óvatosan a keze után nyúlok, összekulcsolom a sajátommal. Jól esik, hogy meleg a keze, és perse szokásosan kiráz a hideg.
- Akkor köszönöm - mosolyodik el végül, hüvelyujjával végig simít a kézfejemen.
- És mivel fogjuk elütni az időt? - terelek inkább témát, oldani akarom a hangulatot.
- Fogalmam sincs - rázza a fejét, kicsit jobb kedvű, mint az előbb. Ő is kiövezi magát, leállítja a motort - Aki a mi történetünk írja, biztos nagyon jól szórakozik azon, hogy folyamatosan összezár minket.
- Akkor annak a valakinek nincs jó humorérzéke - teszem hozzá. - Egyébként mit fogunk csinálni? Nem tudom, te hogy vagy vele, de még a Teen Vouge magazinom se hoztam maggal.
Harry pislogás nélkül mered rám, aztán kiröhög.
- Hát, ha hiszed, ha nem, én sem hoztam magammal el a Teen Vouge magazinomat. Véletlen otthon hagytam húzza a száját gúnyosan.
- Tudod, hogyan értettem - forgatom meg a szemeimet nevetve. - Halálra fogjuk magukat unni.
- Játsszunk - veti fel az ötletet, és amikor értetlenül vonom össze a szemöldököm, elmagyarázza, mert azért a "játszás" eléggé tág fogalom. - Kérdezek tőled valamit, amire válaszolsz, aztán fordítva. Kötelező mindenre válaszolni.
Kapásból rávágnám, hogy nem, azonban még szerenécsre időben befogom a számat. Egy csomó dolog van, amire kíváncsi vagyok vele kapcsolatban. És valószínűleg a karácsonyi kapkodások közepette nem nagyon lesz időnk kettesben, amikor is kiszedhetném ezeket belőle.
Ezzel szemben viszont, ki tudja, ő mire kíváncsi...
- Egy kivétellel - harapok bele idegesen az ajkamba. - Egyszer nem kell válaszolni.
Kissé túl kétségbeesettre sikerült a kérésem, viszont muszáj adnom magamnak egy esélyt, hogy kitáncolhassak ebből.
- Rendben - bólint rá végül. - Kezded?
- Kezd inkább - rúgom le magamról a bakancsom, majd felhúzom a lábamat. Átkarolom a térdemet, megtámasztom rajta az államat, egyenesen Harry-re nézek. Szinte három másodperc alatt kitalálja mi az első dolog, ami érdekli.
- Ki volt az a srác, akibe bele voltál zúgva?
Bumm! A közepébe, semmi kertelés. Nagyon gyáva dolog rögtön az elején visszahátrálni?
- Harry - háborodok fel. - Ez nem fair!
- Miért ne lenne? - vigyorog még mindig. - Tök normál kérdés, úgyhogy ki vele!
Lesütöm a szememet, ég a fejem. Ráadásul érzem magamon a tekintetét, ami szinte éget.
Oké, ha megteszem, azzal... Nem tudom. Hogy mondhatnám el neki, hogy milyen régóta tetszik?
Tudod, Harry, már gimiben belédestem? De aztán, amikor megcsókoltad Zoeyt azon a francos bulin, feladtam a reménykedést? Hogy aznap este annyira borzalmasan éreztem magamat, hogy megtetettem? Hogy aznap este először kihánytam mindent? Hogy próbáltam olyan vékony lenni, mint ő?
Próbáltam megfelelni neked.
Az emlékek össze-vissza kavarognak a fejemben, azt sem tudom melyik a rosszabb.
"Először muszáj hangosan felnevetnem, látva az őrült fejüket, amiket folyamatosan vágnak. De a mosoly hamar az arcomra fagy, a háttérben meglátom Őt. Őt, amint Zoey csókolja. A lány karja a nyaka körül, szinte belecsimpaszkodik."
- Belen - érkezik valahonnan a távolból a hangja, ez döbbent rá, hogy hol is vagyok. Lehajtom a fejemet, nem akarok ránézni. - Mit mondtam? - simít végig a alkaromon, össze van zavarodva.
- Semmit - mondom halkan, lassan csóválom a fejem. Mély levegőt veszek, minden erőmet összeszedem, hogy ne sírjam el magam.
Nem, Harry valószínűleg ezt a részét soha nem fogja megtudni. Nem fogom ezt tenni vele, mert ahogy őt ismerem, saját magát hibáztatná. Azt hinné miatta lettem ilyen.
- Semmi baj, csak... - erőltetek magamra egy mosolyt, úgy teszek, mintha a egyszerűen csak elérzékenyültem volna a sok szép emléketől. - Te voltál - pillantok rá.
Nem válaszol, azt hiszem próbálja megemészteni a dolgokat. Hiába nyitja szólásra a száját, egy hang se jön ki belőe. Összeráncolja a homlokát.
- Bár biztosan nem emlékszel, de egy iskolába jártunk - segítek inkább neki, elmagyarázom, hogyan lehetséges. - Nem igazán vettél észre.
- Azt tudom, hogy egy helyre jártunk - tisztázza gyorsan. - Viszont...?
Na, most rajtam a sor, hogy összeráncoljam a homlokom.
- Mi? Honnan? - értetlenkedek.
- Jack - válaszol egy névvel, mintha egyértelmű lenne.
Nem, ez nem mond sokkal többet. Mióta van ilyen jóba vele? Tegnap is azt mondta, hogy "besztéltem Jack-kel". Mégis miért beszélgetnek ők ketten ennyire sokat? És miért pont rólam?
- El sem hiszem, hogy... - tér vissza az eredeti témára, hitetlenkedve igyekszik megemészteni a dolgot. - Ha akkor tudtam volna...
- Mindegy - zárom le, úgyis még fel fogja ezt az egészet hozni. Harry elfogadja, beleegyezően bólint. - Én jövök - jelentem ki határozottan.
Rögtön három kérdés ugrik be, és fogalmam sincs melyiket tegyem fel először. Mi folyik Jack és közötte? Miért tart a távolságtól? És legvégül az, ami egyszerűen nem hagy nyugodni: Mi volt Zoeyval? És mi volt azokkal a lányokkal, akikkel lekapták?
- Volt valakid? - bukik ki belőlem hirtelen. Hát, ez várható lett volna. Persze, hogy nem az igazán fontos dolgokra koncentrálok, hanem azokra, amik megnyugtatnának.
- Mármint? - vonja össze a szemöldökét, de a szája szegletében apró mosoly bujkál. Szórakozik velem! Szúros pillantást lövellek felé. - Nem - válaszol végül. - Olyanok nem, akik iránt tényleg éreztem volna valamit.
Akaratlanul is boldog mosoly kúszik az arcomra.
Nem szeretett előttem senkit. És pontosan ezért tettem jól, hogy egy szót sem szóltam neki arról, ami régen történt. Mert én sem szerettem előtte senkit. Nem fogom elrontani.
Drága-egyetlen-hibátlan-csodálatos Azy-m ♥!
VálaszTörlésFantasztikus fejezet volt, egyszerűen imádtam ♥! Hehe, ez a kis dugó pont kapóra jött hőseinknek, hogy jobban megismerhessék egymást :) Éreztem, hogy Haz-t foglalkoztatni fogja majd, ki tetszett Els-nek :3 Nem gondoltam volna viszont, hogy a lány be is vallja neki :DD Bel ráérzett, mert engem is foglalkoztattak azok a kérdések :) Majdnem leolvadtam a székről Harry válaszától :3 Olyan cuki, hogy meghalok *-----------*
Tűkön ülve várom a folytatást ♥! További szép estét és hétvégét kívánok ♥!
Love Ya,
Mace
Drága, csodálatos, kedves, túlzó Macym!
TörlésJuj, komolyan? Ennek kimondhatatlanul örülök, köszönöm. Én sem pont így terveztem - leginkább sehogy se szoktam - , szóval nem tudom, miért döntöttem úgy, hogy aztán elmondja neki. Nagyon aranyos ez a reakciód, imádom olvasni! És nagyon szépen köszönöm, hogy írtál! További szép hétvégén Neked is, drága! <3333
Puszi, Azy
Szia:)
VálaszTörlésEl sem tudod kepzelni mennyire megorultem mikor lattam hogy uj resz van :3 egesz nap tiszta idegben voltam hogy mikor jon mar vegre es amikor lattam hogy fent van akkorat sikitottam hogy anyaek atjottek a masik szobabol hogy jol vagyok e:'DDD
na akkor terjunk at a reszre. Egyszeruen i-mad-tam! Es a vegen ez a kerdezz felelek olyan izgis volt es az elso kerdesnel majd szivrohamot kaptam nem is gondoltam volna hogy Harry ezt fogja kerdezni:D ez az egesz helyzet nagyon rajuk vall hogy ilyen szerencsetlenek:D kivancsi vagyok hogy mik fognak meg kiderulni :) ♥
L.
xxxx
Szia Drága!
TörlésAzta, ezt nem mondod komolyan! Te jó ég, nagyon szívesen megnéztem volna, hogy így reagálsz! El sem tudod képzelni, hogy milyen jól esik ilyeneket olvasni, úgyhogy köszönöm, amiért megosztottad velem. :')
Ahogyan természetesen azt is, hogy ilyen hihetetlen véleménnyel vagy a részről, ahw! Köszönöm, köszönöm, és ígérem, hogy próbálok majd a következő résszel nem csalódást okozni! Még egyszer hálás vagyok! <33333
Puszi, Azy
Drága Azy!!!
VálaszTörlésRégóta követem már a blogod és sok történetedet olvastam már,de sajnos talán csak egyszer kommenteltem.Ezt nagyon sajnálom,hiszen megérdemled,hogy dicsérjenek,elmondják a véleményüket.Nagyon szépen köszönöm azokat a perceket amiket a sztorik olvasásakor kaptam.Elképesztően írsz és mindig van miért várni a következő fejezetet.Kíváncsi vagyok a dolgokra és remélem hamarosan megtudjuk.
with lots of love xoLucy
Drága Lucy!
TörlésElőször is, tényleg nem kötelező megjegyzést hagyni nekem, örülök már annak is, ha olvasol. De természetesen borzasztó jól esik, hogy most megtetted! Nagyon édes vagy, amiért megköszönöd, de nekem kellene! Sokat jelent, hogy itt, ráadásul így gondolkozol az írásomról, ez valami csodálatos! Köszönöm, köszönöm!:') <33333
Puszi, Azy
Drága, édes Azym!
VálaszTörlésMondanom sem kell, ismételten lenyűgöztél ezzel a résszel. Egyszerre vagyok irtózatosan szomorú és boldog, hogy közeleg a történet vége, hiszen alig várom a sztori végkifejletét, hogy mi lesz Belen&Harry jövője!
Igazából nem gondoltam, hogy Harry ilyen hamar rákérdez ismételten a dologra, arra pedig pláne ne, hogy Belen képes lesz bevallani, hiszen ezáltal sebezhetőbbé válik Harry előtt. Annyira imádom ezt a párost, ahogyan óvatosan közelednek a másikhoz, vigyáznak minden mozdulatukra és léptükre, egyszerűen imádom.:))
Most is tökéletes részt alkottál, szinte faltam a sorokat, amik egyik percről a másikra sajnos el is fogytak.Még mindig imádom amit csinálsz, és iszonyatosan várom a folytatást!:) <333
Millió puszi&ölelés,
Bella
Drága, édes Bellám!
TörlésÚgy mondod, mintha tök természetes lenne, pedig szerintem egyáltalán nem az, dehogyis, te jó ég! Igen, sajnos 30 részesre tervezem egyelőre, és remélem, hogy így mindent bele tudok majd vinni, de még nem vagyok benne biztos...
Úgy tűnik, akkor ezt kicsit elsiettem. Igazából nem tudtam már, hogy mikor derüljön ki, és nem akarom a végtelenségig halogatni, mert úgy érzem, hogy a végén így is sok minden fog majd történni, és el fog veszni közötte.
Én pedig Tégleg imádlak, komolyan nem tudom már hogyan megköszönni, hogy amikor csak tudsz, támogatsz! Szerintem nem is tudod, mennyit jelent ez nekem! Köszönöm, eszméletlen hálás vagyok! És nagyon bízom benne, hogy nem fogok csalódást okozni! <333333
Millió puszi & ölelés, Azy
Ahhj! Hát itt kell abbahagyni?! >:| :D Remélem, még folytatódik ez a játék! :D :)) Tök jó lett, várom a következőt, nagyon jó vagy! :)
VálaszTörlésSzia!
TörlésHaha, valahol sajnos abba kell, bocsánat! Köszönöm szépen, amiért így gondolod, és amikor erre válaszolok, már kint is van a következő! <333
Puszi, Azy
Drága Azym!
VálaszTörlésIsmét csak lélegzetvisszafojtva olvastam végig a részt. Egyszerűen képtelenség követni Belen viselkedését, Harry törődéséből sosem elég, az pedig, hogy ismét csak a kocsiban ragadva "faggatják" egymást, csak még jobbá teszi. Gondolkodás nélkül mondanám rá a TJM-ra, hogy tökéletes és valósághű.
El sem hiszem, hogy immáron 23. hete nyűgözöl le minket Beel és Harry történetével, ami nem mellesleg megunhatatlan. Ha jól tudom, ezt a blogot egyszer már elkezdted korábban. Mivel akkor még nm volt tudomásom róla, nincs összehasonlítási alapom, de biztos vagyok benne, hogy jót tett a történetnek, hogy pihentetted, mert csodálatos.
Mit mondhatnék még Neked? Egyszerűen oda meg vissza vagyok az irományaidért, és úgy érzem, sosem elegendőek a szavaim.
xx Lu
Drága Lum!
TörlésTökéletes és valósághű?! Most viccelsz?! Te jó ég, ezek túl szép, túl túlzó jelzők, el sem hiszem, hogy így gondolod! Köszönöm, köszönöm! Igen, a blogot tényleg elkezdtem már korábban is, de akkor másmilyen volt kicsit, alakítottam néhány dolgon. De eszméletlen jól esik, hogy úgy gondolod, jót tett a történetnek! Köszönöm, köszönöm, köszönöm! Mindent, drága Lu, és nem is kell már többet mondanod, már ez is kincset ér nekem! <333333
Rengeteg puszi, Azy
Drága Azy!
VálaszTörlésVigyorogva olvastam végig az egészet. Hihetetlen, hogy nem történt semmi azon kívül, hogy dugóba kerültek, mégis iszonyúan izgalmas. Jó ötlet volt újra összezárni őket, olyankor mindig megtudunk valamit. :) Bár még mindig fúrja az oldalamat a kíváncsiság, főleg azért, hogy Harry-nek mi baja van a távolsággal. Mindig elmondom, de Harry annyira édes. Komolyan, nekem is kell egy ilyen pasi. :$ Ez az egész történet annyira elképesztő, egyedi, te pedig egyszerűen briliánsan fogalmazol.
Csak így tovább! <333333
Puszi, ~E
Drága ~E!
TörlésÉn pedig mindig boldog vagyok, ha azt olvashatom, hogy valakinek sikerült valami örömet okoznom a résszel. Úgyhogy képzelheted, milyen jól esik, ha tényleg vigyorogtál!:')
Mindig olyan kedves vagy hozzám, azt sem tudom, hogyan köszönjem meg... Eszméletlen, amit már nem tudom, hány hete/hónapja értem teszel. Köszönettel tartozom mindenért, egy tündér vagy! <33333333
Puszi, Azy
Ó, de szomorú vagyok, hogy már vége. De ez semmi ahhoz képest, hogy nagyon nagyon tetszett, mint a többi is. Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy lehetsz ilyen tehetséges. Szerintem simán lehetne belőled valami híres író. Fogadok rá, hogy mindenki a te könyvedet olvasná. Komolyan mondom, egyszerűen hihetetlen, hogy ilyen jól fogalmazzál, meg hogy minden érzelmet ilyen jól át tudjál adni. Én is szívesen elfogadnám ezt az adottságot, mert igaz, hogy én is blogolok, de közel sem ilyen jól mint te. Egyszerűen imádom!!! Gratulálok, és nagyon izgatottan várom a következőt. :))) <333
VálaszTörlésDrága Kata!
TörlésSajnálom, és azt is tudom, hogy most körülbelül a fele lett annak, amit szoktam írni, úgyhogy megpróbálom a következőt nagyon hosszúra, vagy legalábbis elfogadhatóra megírni...
És most jön az a rész, hogy kész, elsírtam magam. Te vagy a hihetetlen, tudsz róla? Tudod, hogy mennyi erőt, és támaszt jelentesz nekem? Olyan aranyos vagy, pedig nem is tettem semmit! Köszönöm, köszönöm, én pedig Téged imádlak, csodálatos ember vagy! <3333333333333
Puszi, Azy
Drága Azy! :)
VálaszTörlés,,- Aki a mi történetünk írja, biztos nagyon jól szórakozik azon, hogy folyamatosan összezár minket.
- Akkor annak a valakinek nincs jó humorérzéke."
Ezen annyira jót nevettem! Szerintem igenis van humorérzéked.
Csak saját magamat ismételgetem állandóan, imádtam ezt a részt is. Annyira édesek együtt! Az utolsó mondatoknál úgy éreztem, szétfolyok, én is szeretnék egy ilyen fiút!
Nem tudok mit mondani, úgyis tudod, mennyire imádlak Téged és az írásod.
Jó pihenést kívánok a nyár utolsó hetére!
Millió puszi:
Nessa. xx
Drága Nessa!
TörlésHaha, nem gondoltam volna, hogy bárki is szúrja, de ezek szerint tévedtem! És annyira édes vagy, hogy így gondolod, nagyon-nagyon szépen köszönöm! Hidd el, én örülök a legjobban, ha tetszett a rész, rengeteg jelent... Köszönöm tényleg, ez annyira hihetetlen! Én is imádlak! <3333333
Millió puszi, Azy
UI: Hamarosan én is megyek Hozzád olvasni, készülj fel! :')
Drága Azy!
VálaszTörlésSajnálom hogy nem irtam az előző részhez, a hangulatom valahogy olyan volt mint Belenek a rosszabb időszakaiban.
Hahi imádtam *-* <3 Főleg azt a részt mikor burkoltan szót ejtetél magadról.
Remekül összehoztad ezt a részt - a hossz pedig nem számit <3 -! Harry a játékban végre megtudta Belen régi érzéseit! Aww *-* Belen pedig Belen. A számára legfontosabb kérdést tette fel - én is azt tettem volna -.
Sajnálom de most csak ennyit tudok mondani! :(
Ui: köszönöm itt is a barátnőmmel közös blogunkra a megjegyzést <3
Puszi, Szeretlek <333
Bells
Drága Bells!
TörlésJaj, ne sajnáld! De mi történt Veled? Már jobban vagy, nagyon remélem! Ha bármi van, és szeretnél mesélni róla, akkor nyugodtan keress fel valahol, okés? <3
Haha, akkor ezek szerint Te is észrevetted. Nem igazán terveztem, csak úgy jött ki a lépést, aztán belekerült...
Nem is kell többet mondanod, már az annyira, de annyira sokat jelent, hogy egyáltalán folyamatosan írsz nekem, és támogatsz. Már így is rengeteg mindennel tartozom neked! Nem lehet elég hálás, én is nagyon szeretlek! <3333333
Puszi, Azy
UI: Sajnálom, hogy nem lett valami túl tartalmas és hosszú, de többre nem igazán volt már erőm... :(
Drága Azy!
VálaszTörlésAzt hiszem rájöttem mi hiányzott a legjobban a Blogger- életből. Az írásaid.
Ugyan most új névvel és új felhasználóval vagyok jelen, szeretném elmondani, hogy a "Legjobb ellenség" című blogod legnagyobb rajongója voltam és vagyok is. Eszméletlen sztori. További blogjaid után kutatok, amióta csak visszatértem.
Ebbe a blogodba még nem olvastam bele, de ma fogom kezdeni! Egy fajta esti programként. Tudod, popcornnal meg mi egyébbel. Alig várom, hogy újra egy történeted részese legyek!
Köszönöm szépen, hogy mindig mosolyt tudsz csalni az arcomra.
Ne haragudj, hogy egy ilyen kommenttel zavartalak, a következő fejezettől már képben leszek mindennel, ígérem. :)
Ölel,
Sassandra, avagy egy új rendszeres olvasód/kommentelőd.
Drága Sassandra!
TörlésSajnos nem tudom hogy régen mi volt a neved, vagy éppenséggel beszélgettünk-e már, de valami hihetetlen érzés, hogy ilyeneket írsz nekem, te jó ég... El sem hiszem, hogy ezt mondod, vagy hogy így gondolod. :')
És nagyon-nagyon remélem akkor, hogy majd nem fogok csalódást okozni. Én köszönöm szépen, hogy írtál, hogy újra megkerestél, hogy olvastál, olvasol. Ez a komment egyáltalán nem zavarás, ne viccelj, eszméletlen boldoggá tettél vele! :') <333333333
Puszi, Azy
Drága Azy!!
VálaszTörlésMiért van az az érzésem, hogy a Holmes Chapel-i kiruccanás során még jó néhány kínos/megrázó titokra fényderül? És mindenki heartbroken lesz?
Már most előre izgulok mi lesz a mi kis gerlepárunkkal. És előre fáj a szivem mindkettőjükért. Remélem, hogy csak rossz a megérzésem.
Eszméletlenül nagyon várom a folytatást.
Ölel, Jule B♥
Drága Jule B.!
TörlésNem szeretnék lelőni semmit, de remélem, hogy azért tudok majd megleptést okozni, illetve bármi is lesz, tetszeni fog... Hú, már előre izgulok, hogy mit fogsz szólni! Jaj, úgy elmondanám, hogy mi lesz, de már kint van a következő rész, úgyhogy úgyis mindent meg fogsz majd tudni.:')
Rettenetesen köszönöm, hogy még egy ilyen rövid rész alá is írtál, nagyon sokat jelent! <33333333
Puszi, Azy
Drága, csodálatos, hihetetlenül fantasztikus, gyönyörű, káprázatos, és minden dicséretet megérdemlő kedves Azy(m)!
VálaszTörlésLehet, hogy a sok híres kommentelő mellett, nevem eltörpül. Remélem nem bánod, hogy megint az én kis szokásos kis véleményem hadarom el neked. Lehet, hogy el sem olvasod.
Hol is indítsam először? Imádtam, annyira husik együtt. Húha és Belen bevallotta, hogy Harry volt az első fiú akibe belezúgott. Ráadásul olyan édesen reagált rá a fiú, hogy én menten ujjongni kezdtem. :D El sem hiszed, mennyire örülök ennek a játéknak, szóval remélem még pár óráig a dugóban lesznek és mindent át beszélnek, majd haza érnek és boldogan élnek majd. :D Ahogy ismerlek tuti nem így lesz. :D Biztos vagyok, benne valahogyan akkor is "szórsz bele fűszereket a kajába". Magyarán csűrni-csavarni fogod. :D Mosolyogni kezdtem azon, amikor Belen megemlítette, hogy " Aki a mi történetünk írja, biztos nagyon jól szórakozik azon, hogy folyamatosan összezár minket." Gondolom ez a való életben is így van. Annyira örülök, amikor ilyenek látom mindkettőt, s Harry most először szerelmes. Ez olyan akár egy tündér mese, csak jobb. Annyira lennék én is ilyen szerelemben. :) Kíváncsian várom, Harry válaszait, mert már engem is nagyon foglalkoztat. Ha másra nem lesz lehetőséged szoríts Ann-éknél egy kést vagy valamit a srác nyakához. :D Oké azért ez durván hatott. :) És megkérnélek valamire, ha nem lesz Happy End, akkor Depi End előtt azért Harry beszéljen Belen fejével és utána történjen baj. Oké, lehet, hogy vész madár (negatív - mint mindig) vagyok, de akkor is. Bár jobban ragaszkodom ahhoz, hogy Harry és Belen boldogan éljen egy foci csapat gyerekkel, de a furfangos észjárásod ismerve lehet, hogy egy Happy End után (Angyal az éjben) egy Depi End lesz? Ne haragudj, hogy már ilyen előre tartok, bár nem szívesen szeretném, hogy vége legyen. Habár Ask.fm-es hírforrásaim szerint lesz még történeted. :D Ami előzetes hírek szerint Liam-es lesz, beépített ügynökeim legalábbis ezt szűrték le. :DD Bocsáss meg mindenért, ha esetleg nem írtam, zavartalak, zaklattalak. Lehet, hogy legeslegjobb lenne az, ha kilépnék a blogger életből, hisz néha tényleg púpnak érzem magam. De nem akarom itt sajnáltatni vagy éppenséggel felhívni magamra a figyelmet. Bármennyire is szeretlek, félek ha jobban ismerkedni kezdenénk csalódnál bennem, és soha többé nem beszélnénk.
Mostanság is csodálatos vagy és - ahogy múltkor írtam - minden annyira egész itt, de mégis annyira kesze-kusza, hogy az hihetetlen. A fogalmazásodról meg ne is beszéljünk.....minden dicséretet megérdemel. <3
Imádok itt mindent, a kinézetet, a szereplőket, téged, az Azyerseket, a történetet, mindent. <333333
További jó pihenést kívánok a maradék pár napra. <3
A világ összes szeretete, jósága, puszikája. <33333
Chixi <3
Drága, fantasztikus, kedves, édes, pótolhatatlan, túlzó, egyetlen Chixim!
TörlésElőször is azzal kezdeném, hogy felháborító, amit csinálsz! Ne alacsonyítsd le magadat! Nagyon-nagyon fontos vagy nekem, és egyáltalán nem törpül el a neved, sőt! Úgyhogy elkezdhetnéd magadat jobban értékelni, te lány! <3
Aztán: Borzasztóan jó érzés olvasni, hogy mit gondolsz a Berry párosról, illetve a játék is elnyerte a tetszésedet. Ne aggódj, a következő részben még valamennyire folytatódni fog... :)
Haha, ezek szerint Te is kiszúrtad, te jó ég, nem gondoltam volna, hogy ennyire feltűnő. Hidd el, én vagyok a legboldogabb, ha örömet tudok okozni a bloggal, vagy akár csak néha mosolyt varázsolni az arcodra. És annyira hálás vagyok, amiért mindig megosztod velem a gondolataidat, hogy mindig mellettem állsz. Ezzel rengeteg, de rengeteg erőt adsz, remélem tudod! <3
A végével kapcsolatban pedig... ú, hát nem tudom. Fogalmam sincs mi lesz a vége, majd ahogyan alakul, meglátjuk. De megpróbálom majd úgy megírni, hogy Neked is tetsszen, rendben? ^^
Haha, igen, Liam lesz a következőnek a főszereplője, ha minden igaz.
Ne kérj bocsánatot semmiért, de tényleg ne! Én tartozom köszönettel azért a sok mindenért, amit értem teszel, hogy mindig mindenhol mellettem állsz, és nem hagysz cserben! Tudod Te, milyen piszkosul szerencsés vagyok, hogy egy olyan csodálatos lány olvas, mint Te? Köszönök mindent, én pedig Téged imádlak, de valami kimondhatatlan módon! <3333333333333333333
A világ összes szeretete, hálája, puszija, Azy
Drága, egyetlen, vicces, kólába ülős és durva Azym!
VálaszTörlésHát mit ne mondjak, megvárattalak ezzel a kommentel, de most itt vagyok, hajnali negyed kettő, kicsit túlpörögtem és legszívesebben azonnal olvasnám a folytatást. Még az sem akadályoz meg az imádatban, hogy nem tudom a blog helyes rövidítését. Egyébként nem baj, ha nem lesz minden fejezet extra hosszú, s bár nagyon sok kérdésre választ kaphattunk volna evvel a játékkal, és mérges vagyok, amiért mégsem így alakult, azért nem bánom. Maradj csak meg rejtélyes és írd, amíg csak tudod. El tudnám olvasni hatvan fejezeten keresztül is *-* Na mindegy is, látszik, hogy össze-vissza beszélek... egyébként nagyon tetszett az a rész, amikor az "íróról" beszéltek, csak az a baj, hogy tévedtek, mert van humorérzéked, te kis önkritikus :) A vége pedig... megértem, amiért azt a kérdést tette fel, aminek a válaszával rátalált a megnyugvásra, de ajj BELEN, Jack a lényeg! Jack, mert engem most Jack érdekel :( Az utolsó mondatok ismételten ütöttek, nálam mindent vittek, mert édes volt, ahogy rájött, hogy mindketten egymást szeretik először. :) *-*
Nagyon szeretlek, ezt a történetet is, meg minden!
Millio puszi Xx
Drága, pótolhatatlan, hangoskodó, ügyetlen, imádott szerecsendiom!
TörlésHaha, nagyon aranyos vagy! El sem hiszem, hogy még ilyenkor is van erőd írni nekem, eszméletlen hálás vagyok miatta,remélem tudod. Haha, TJM vagy TMJ, nem mindegy?! Majd a kedvedért akkor átnevezem Túl megjátszás jóra!
Jó, igen, de sajnos ez most a fele lett annak, amit szoktam, úgyhogy eléggé bűntudatom van miatta, az az igazság. Na nem baj, a következőnél majd belehúzok egy kicsit. Nem szeretném itt lelőni a poénokat, vagy, hogy milyen "csavart csaptam bele" (:D), ahogyan te mondanád, úgyhogy most inkább csak csendben maradok. Elhiszem, hogy Jack érdekel Téged, és ígérem, majd előbb-utóbb arra is sort fogok keríteni. :)
Nagyon-nagyon, sőt még annál is jobban köszönöm, amiért minden rész alá kommentelsz nekem, hogy ilyen kis édes vagy, meg eleve úgy köszönöm, hogy megismerhettelek! Soha nem gondoltam volna, hogy a bloggernek köszönhetően lesz egy ilyen fantasztikus barátnőm, de nagyon hálás vagyok érted! Szeretlek én is! <33333333333
Millió puszi, Azy